Gyereknevelés mellett főállás? Majoros Hajni kitálalt, miért nem ment vissza dolgozni

A jó pap holtig tanul –  így van ezzel Majoros Hajnalka is, aki tavaly szep­tem­ber­ben a születésnapjára kapott egy lovat a férjétől, Majoros Pétertől, azaz Maj­ká­tól. Az utóbbi években kimaradt az életéből a testmozgás, ám most változtatott: talált egy oktatót, akinél hetente egy alkalommal tanulhat.

– Tök jól haladunk ahhoz képest, hogy még csak pár órán vagyunk túl. Ez azért nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik vagy amilyennek korábban láttam. Most már tapasztalom, hogy mennyi munka kell ahhoz, hogy a lónak jó körülményeket tudjunk biztosítani. Nagyon tisztelem a lovas közösséget, hiszen nagyon sok időt és energiát áldoznak egy állatért, aki cserébe rettentő sok jó pillanatot tud adni nekünk, meg persze nehezet is – kezdte nevetve a hot! magazinnak Hajni, aki több sportot is elkezdett űzni. – A pandémia óta nagyon ellustultam, viszont most rátaláltam a pi­la­tes­re, illetve lett egy nagyon jó személyi edzőm, így a lovaglással együtt összesen heti négyszer sportolok.

Hajnin külsőleg egyáltalán nem látszott, hogy kevesebbet mozgott, de belül azért érezte, hogy nincs minden rendben.

– Nemrég volt a mellműtétem, előtte pedig egy hasi műtétem is; mindig azt tanácsolják, hogy utána jót tesz egy kis rehabilitáció vagy gyógytorna. Én viszont vártam ezzel, de emiatt úgy éreztem, hogy egy picit megsínylette a hátam, a derekam, a kezem, a vállam, tehát mindenem. Hiába nem látszott rajtam, nem éreztem magam teljesen jól a bőrömben. Negyvenéves vagyok, most már ilyen szinten karban kell tartanom magam. Erre pedig tökéletes például a pilates.

„Peti is egyre többet segít”

Egy édesanyának azonban nehéz időt szakítania magára, viszont mivel az egykori modell fiai, Marci és Olivér már tizenkét és nyolcévesek, több időt tud szánni a mozgásra.

– Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, ami a gye­re­keim­re és a környezetemre is jó hatással van. Ezeket az elfoglaltságokat délelőttökre szerveztem, mert nagyjából kettőtől haptákban kell állnom! – nevetett.

Minden családban előfordulnak nehezebb időszakok, amikor a szülők ki sem látnak a feladatokból. Hajni azonban igyekszik minél jobban alkalmazkodni ezekhez a helyzetekhez.

– Igyekszem megoldani az oroszlánrészét a fiúkkal, de azért Peti is egyre többet segít. Vannak hajtósabb időszakok, amikor mindent el kell intézni. Ezek néha persze felborítják a hetet, de szerencsére jó az alkalmazkodóképességem, és könnyedén átvészelem ezeket a napokat. Az viszont biztos, hogy az a folyamatos pörgés és munkamennyiség, amit Peti csinál, emberpróbáló. Bennem nincs ennyi energia, hogy ilyen jól tudjam koordinálni ezeket. Ezért is vagyok a családban ebből a szempontból a támogató szerepben. Most az új forgatásokra is úgy készülünk, hogy keményebb időszak lesz, de biztos vagyok benne, hogy minden jól működik majd – tekintett a jövőbe Hajni, majd elárulta, milyen volt az élete, mielőtt családanya lett. – A fiúk előtt volt nekem is egy olyan időszakom, amikor tíz-tizenkét órákat is dolgoztam. Másfél évig zenéltem, emellett komolyabb fotózásokon is részt vettem, volt, hogy hajnalig tartottak. 

 Ha például elmennék egy buliba, szerintem hajnali kettőkor összeesnék, és mondanám, hogy köszönöm szépen, ennyi volt.

„Biztosan lesznek majd vitáink”

Az anyaság viszont egy napi huszonnégy órás, véget nem érő munka. Két gyerekkel pedig ez a helyzet még jobban fokozódik.

– Főleg az első három év kőkemény, hiszen el kell látni egy csecsemőt, majd egy kisgyereket. Viszont azt vettem észre, hogy egyre jobban élem meg az anyaságot. Nagy fokú szabadságérzetet ad az, hogy önállósodnak, hiszen többet tudok foglalkozni magammal, így amikor velük vagyok, sokkal több energiám marad rájuk. A kamaszkor még előttünk áll, de egyelőre nem tartok tőle. Marci tizenkét éves, most van a kiskamasz korban. Azt látom, hogy egy csodálatos, daliás férfivá válik, ráadásul akivel csak találkozunk, megrökönyödik, hogy milyen jó a gondolkodása, és már olyan felnőttesen nyilvánul meg. 

 Egyelőre úgy látom, hogy nem lesz vészes, de biztosan lesznek majd vitáink és harcaink, ezeket meg csak megoldjuk valahogy! Még mindig ölelget, és ad nekem puszit, ami nagyon jólesik! – mondta lelkesen az édesanya. – A kicsi, Olivér mindig a nyakamba ugrik. Abban bízom, hogy megmarad az, hogy így ölelgetjük és puszilgatjuk egymást. Szeretetből nem lehet eleget adni egy gyereknek.

Majoros Hajnalka szerencsésnek érzi magát

Hajniról tehát egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy unatkozik. Ennyi teendő mellett pedig az is érthető, hogy miért nem ment vissza dolgozni, miután nagyobbak lettek a gyerekek.

– Volt olyan időszak, amikor a társadalmi nyomás hatására azt éreztem, hogy nekem mindent egyszerre kell csinálnom, például a gyereknevelés mellett egy főállást is szereznem. Aztán Petivel szép lassan átbeszéltük, hogy családilag hogyan lenne a legjobb. Peti néha éjjel-nappal dolgozik, az ő munkarendjéhez igazodni kell, így tudjuk kialakítani a legjobban a mi kis családi életünket. Nyilván nem vagyunk egy hétköznapi család, de úgy alakítottuk a mindennapjainkat, ahogy más családok is teszik: arra figyelünk, hogy nekünk mi a legjobb – árulta el Hajni. – Viszont az nagyon jólesik, hogy Peti sokszor kikéri a véleményemet a munkáival kapcsolatban. Abban pedig, hogy segítek neki, kiélem a saját művészi vénámat. Szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis van egy olyan férjem, aki egy igazi gép, és aki még hetvenévesen is teljes mértékben pörögni fog, és soha nem tud megállni, és a jég hátán is megél. Én pedig remélem, hogy öregkorunkig támogathatom ebben!