Nem készült színésznek, mégis az lett. Mészáros Árpád Zsolt – azaz MÁZS – 23 évig volt az Operettszínház tagja, Mozart, Benvolio, Rudolf és számos musicalszerep alakítója. Mészáros Árpád Zsolt jelenleg több vidéki színházban játszik. Budapest környékén él a családjával, a szerelmével, Krisztinával és az ötödik gyerekével, Ámorkával.
Mészáros Árpád Zsolt jelenleg több vidéki színházban játszik. Budapest környékén él a családjával, a szerelmével, Krisztinával és az ötödik gyerekével, Ámorkával. MÁZS életét megszervezni nem egyszerű, hiszen beutazza a fél országot. Erről is mesélt a színész a hot! magazin interjújában.
hot!: Ki segít a szervezésben?
MÁZS: Amióta egymásba szerettünk Krisztával, az összes exem jóban van egymással, szervezik az életemet. Főleg Kriszta jár élen ebben. Ő kezdte összehozni a volt párjaimat és a gyerekeket. Nálunk, a többgenerációs nagy Duna-parti házunkban tartjuk a születésnapokat is.
hot!: Négy kapcsolatodból öt gyereked van. Szerelmes típus vagy, akinek az életében egymást követik a nők?
MÁZS: Soha nem terveztem a következő szerelmet.
Mind a négy asszonyommal nagyon komoly volt a kapcsolatom. Az előzőek úgy értek véget, hogy senki nem hibáztatott senkit; tudomásul vettük, hogy így kellett lenni – és kész. Én a negyvenes éveimben már úgy gondoltam, hogy van négy gyerekem – itt vége.
Krisztával eleinte rengeteget beszélgettünk telefonon, mintha a pszichológusom lenne. Aztán egyszer azt mondtam neki: „Pakolj össze, költözz ide!” És jött. Az első feleségemet, Györgyit hatéves korom óta ismertem; huszonegy éves voltam, amikor összeházasodtunk. Ő Bendegúz, a 28 éves nagyfiam édesanyja. Évekig éltem mindegyikükkel. Erikától született a 18 éves Rózsa és a 13 éves Merse. Árpi 9 éves, Ámorka másfél esztendős. Mindegyik asszonyom más típus volt, de szép valamennyi. Kriszta mellett megnyugodtam. Nem félek már – mint sok kortársam – megélni az öregedés pillanatait.
hot!: Milyennek látod a gyerekeidet?
MÁZS: Bende üzletember, érdekli a vendéglátás. Hobbija az éneklés, jó dalokat ír, a videómegosztón többen hallgatják, mint engem. Rózsa három nyelven beszél anyanyelvi szinten, előérettségit tett, az iskola mellett dolgozik is. Merse egy kis tinigengszter; seftelős, mint én voltam az ő korában. Árpika rendmániás, csillagos ötös tanuló. Ámorka meg egy kis csoda! Anyák napján elindult: arra gondoltunk, hogy szerette volna valamivel megajándékozni Krisztát. De mindegyik gyerekemnél azt látom, hogy bizonyítani akarnak – maguknak, a szüleiknek. Van bennük egy kis szereplési vágy is, de nem erőltetem, és egyikük sem kéri, hogy bármiben is segítsek a kapcsolataimmal.
hot!: Valóban ilyen ideális az életetek?
MÁZS: 35 év alatt, amióta a színészi pályán vagyok, minden pénzt a családomra, a gyerekekre költöttem. Ülhetnék 50 milliós autóban – de minek? Megteszi a 3 milliós is. A házunkban mindenki otthon van; előfordul, hogy tizennyolcan alszunk ott. Mind tudják a nyitókódokat. Nyaralni is közösen szoktunk menni, az országon belül, de Horvátországban is; Kriszta és Rózsa szervezik az utakat.
hot!: Az 50. év fordulópontot hozott az életedben. Te, aki a sztárja voltál az Operettszínháznak, végigjátszottad a bemutatott musicalek nagy szerepeit, felmondtál. Végiggondoltad ezt?
MÁZS: Két évig ezen gondolkodtam. De amikor elkezded érezni, hogy nem vagy fontos, nem szeretnek, nem ölelnek meg, nem kapsz szerepeket, elismerést, egyre lejjebb vagy, akkor dönteni kell.
hot!: Valami konkrét dolognak csak kellett történnie, ami megadta a végső lökést!
MÁZS: Bejelentettem, hogy szeretném eljátszani Lőrinc barát szerepét a Rómeó és Júliában, Kero rendezésében, az Arénában.
Erre nem az volt a válasz, hogy gondoljam meg, kapok más feladatot. „Viseld a következményeket!” – ezt kaptam az arcomba. És hiába akartam hónapokig megbeszélni, mi történik, nem kaptam rá lehetőséget.
Sőt, amikor az 50. születésnapi jubileumi koncertemre készültem, a táncosaimnak, a zenészeimnek is fenyegetve kellett érezniük magukat, ha velem dolgoznak.
hot!: Végül csak eljátszottad Lőrinc barátot a hétvégi dupla előadáson. Öt gyerekért felelős apaként nem féltetted az egzisztenciádat?
MÁZS: Egyre több felkérés érkezik – Nyíregyházáról, Komáromból, Veszprémből. Huszonkilencedszer megy vidéken a Csárdáskirálynő, amit én rendeztem, sokat tanulva Verebes Istvántól, Szász Jánostól, Mohácsi Jánostól. Filmesek is hívnak. Annyi a feladatom, hogy decemberig már nem is tudok vállalni semmit.
hot!: Nyíregyházán fiatal színészként bohém, csibész fiú voltál, egy évre el is küldtek onnan. Megvannak még benned ezek a tulajdonságok?
MÁZS: Az vagyok, aki voltam; nem is akarok változni. De hívő emberként meg is tudok bocsátani. A vitákat nem boksszal intézem el. Ha nem értek egyet rendezővel, vezetővel, kollégával, akkor kritikával élek – mert meggyőződésem, hogy fontos a kritika –, és ha nem tudjuk megbeszélni, akkor jön az egy év szünet. Egy évig nem szólok hozzá: így volt ez Sándor Péterrel is. Egy év után odamegyek, megölelem az illetőt, és vége. Most meg hamarosan együtt dolgozunk Péterrel – alig várom.
hot!: Mit őrzöl jó emlékként az Operettszínházban töltött évekből?
MÁZS: Látott minket évente hatszázezer néző. Engem is – Mozartként, Riffként, Benvolióként.
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ennyi idő alatt tízmillióan nézték meg az előadásainkat. Ha lement a függöny, százával vártak a kijáratnál autogramért – vagy csak néhány mondatért. Úgy érzem magam, mint egy gyerek, akitől elvették a kedvenc játékát.
hot!: Szép pályára tekinthetsz vissza, ami folytatódik, csak más színházaknál. Csodás családod van. Boldog embernek érzed magad?
MÁZS: Amikor rákos voltam, megtanultam, hogy önzőnek kell lenni: önzőnek, hogy meggyógyuljak, és ne lássam sírni az édesanyámat. Nagyon boldog vagyok. Jó nyíregyházi próbákon vagyok túl. Megint dolgozhattam Keróval, akit kiváló szakembernek tartok. Június 20-án fellépek Veszprémben a Csárdáskirálynő fesztiválon. Boldog vagyok a családommal, a gyerekeimmel, Krisztával. És bízom a konstruktőrben, a Jóistenben, aki helyére tesz mindent.