Legjobb barátja kendőzetlenül őszintén válaszolt arra, mi történik Noszály Sándorral
Vajtó Lajos kérdezte meg Noszály Sándor legjobb barátját, mi történik most a korábbi teniszezővel. Vajtó maga is hosszú éveken át volt sporttársa és nagyon közeli barátja Noszály Sándornak. Igaz, az elmúlt években ők eltávolodtak egymástól.
Szerda reggel Bochkor Gáboréknál is szóba került Noszály Sándor aggasztó esete és kézenfekvő volt, hogy felhívják Vajtó Lajost, aki az elmúlt napokban többek között a Borsnak is nyilatkozott barátjával kapcsolatban. Tette ezt igen visszafogottan, de a Retró Rádióban most egy picit messzebb is merészkedett. Beszélt a kapcsolatukról és végül elmondta, milyen benyomásokat ébresztett benne Noszály Sándor az utolsó, személyes találkozójuk során.
„A környezete mindig azt mondta, hogy „agyas”
– Évtizedes barátság volt a miénk. Annyira, hogy amikor Nagykovácsiba költöztem, akkor megvette a szomszédos házat és sokáig szomszédok is voltunk, de Barcelonában, az olimpiai faluban is gyakorlatilag együtt éltünk. Az az igazság, hogy az utolsó 15 év azért az kimaradt. Amikor ő a Henivel Amerikába utazott, akkor nem csak térben és időben távolodtunk el egymástól. Ezért az utolsó tíz-tizenöt évéről csak keveset tudok. Annyit, amennyit a neten láttam, illetve amiket mesélt, ha néha összefutottunk. Azt tudni kell róla, hogy neki olyan fizikális adottságai voltak, amilyen a tenisz világában talán senkinek, mégsem került be mondjuk a tíz legjobb közé. A környezete mindig azt mondta, hogy „agyas”, tehát mindig valamit beletett, kitalált, és ez a túlgondolás mindig jellemző volt rá.
Két évig mondjuk nem beszéltünk és egyszer éjjel csörgött a telefonom és azt mondta nekem, hogy most nagyon erős a csíje és kért, hogy gondoljak egy számra egytől tízig és egy gyümölcsre.
Belementem, de ami a furcsa, hogy ki is találta – idézte fel egyik különös emlékét Noszály Sándorral kapcsolatban Vajtó Lajos, majd rátért a bokszmeccs előtti eseményekre, amelyek számára is új megvilágításba helyezték a mostani eseményeket.
Noszály Sándor: „Eltöröm a kezed...”
– Gyanítom, hogy ő valami túlzásba vitt spirituális utat jár be. A meccse előtt kezet fogtunk. Ő szorította a kezem és azt mondta, hogy nagyon erős, ezért eltöri. Hozzátette, hogy nagyon gyors és, hogy soha ilyen gyors nem volt és senki nem olyan gyors, mint ő. A legjobb barátja pedig azt mesélte nekem, hogy a mérkőzés előtt egy kisgatyában, kint a tizenkét fokban, két órán keresztül cigarettázott. Tehát, míg a többiek kimentek a szabadba árnyékolni, bokszolni, ő csak cigizett. Egyébként én is ezt a legjobb barátot kérdeztem meg, hogy mi történik vele és ő maga mondta, hogy „sajnos” nem drogról van szó. Sajnos, mert az ugye kezelhető… Voltak a környezetében olyanok, akik kérték, hogy menjen orvoshoz. De ő nem érzi magát betegnek, sőt, azt gondolja, hogy jól ér érzi magát és éppen rajtunk akar segíteni. Valamilyen küldetéstudata van most…. – fejtette ki Vajtó Lajos, akinek szavaival összecseng az a felvétel is, amit Bochkor Gábor bejátszott a beszélgetés elejéén. Abban ugyanis maga Noszály Sándor ismeri el, hogy egyfajta személyiségzavart állapítottak meg nála és kezelést is javasoltak számára, amire ő feltehetően nemet mondott.
Noszály Sándor: „Apám belehalt, én túléltem...”
– Figyeljetek, mert most gyalog megyek. Canossát járok ba.dmeg! Én voltam az egyetlen őserő, aki elbírta azt a terhet, hogy a reinkarnációt elbírja. Apám belehalt, én túléltem.
Azt hitték, hogy bipoláris vagyok, de végigéltem tizenegyszer hat hónapot fent és tizenegy hónapot lent úgy, hogy azt kerestem a neten, hogyan kell öngyilkosnak lenni…
– hallható az azóta már törölt felvételen, amit Noszály Sándor még Los Angelesben rögzített a bolyongása során.
Mi is az a bipoláris személyiségzavar, vagyis a mániás depresszió?
A bipoláris zavar (angolul: bipolar disorder, BD), más néven mániás depresszió (angolul: manic depression, MD) pszichiátriai kórkép, utalva a mánia (vagy hipománia, esetleg kevert fázis) és a klinikai depresszió (depressziós vagy egykedvű/levert hangulat) váltakozásaira, egy hosszabb időtartamon keresztül. A bipoláris zavarban nem szenvedő emberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel és levert hangulattal szemben egy bipoláris zavarban szenvedő beteg rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon megy keresztül, melyek akár hónapokig is eltarthatnak. A legtöbb páciens már tizenéves kora vége felé mutatja a betegség egyes tüneteit. Ezeket a panaszokat gyakran pubertáskori zavaroknak tudják be. Nem ritka, hogy a helyes diagnózis felállítására akár 8 évet is várni kell, ami általában 25–40 éves kor között történik meg. A bipoláris zavar a teljes népesség körülbelül 1 százalékát érinti, így Magyarországon, akár százezren is szenvedhetnek e betegségben. A betegek megfelelően beállított gyógyszeres kezelés mellett teljes értékű életet élhetnek.
