3 év után itt vannak az első fotók: Palik László megmutatta szerelmét!
Három éve szerelmesek, ám eddig nem álltak ki a nyilvánosság elé. Most azonban a hot! magazinnal kivételt tettek, és a legbensőbb érzelmeikről is vallott Palik László és párja.
Eddig a nagyközönség nem láthatta, ám most a hot! magazin hasábjain végre kiderült, ki Palik László kedvese. Ő dr. Erős Petra ügyvéd. A szerelmesek a magazinban vallottak az életükről.
hot!: Vágjunk a közepébe! Az látszott a fotózáson, hogy megvan köztetek az összhang. Hogyan emlékeztek az első találkozásotokra?
Palik László: Semmi kaland nincs mögötte vagy drámai újdonság. A gyerekeink egy iskolába jártak, a mi szerelmünk iskolaudvari szerelem. Csak egy kicsit már a kamaszkor után.
hot!: Ki tette meg az első lépést a másik felé?
P. L.: Nem volt első lépés. Nagyon régről ismerjük egymást, több mint húsz éve, és ott, az iskolaudvaron egymásra csodálkoztunk, hogy „jé, a te gyereked is ide jár”. Innen indult a beszélgetés, aztán egy idő után felgyorsultak az események.
Dr. Erős Petra: Először futni hívott el, éjszaka a Normafához.
hot!: Meg kellett várni, hogy megérjetek arra az érzelmi állapotra, hogy tudjatok nyitni egymás felé?
P. L.: Vannak életszakaszok, amiket az ember eltölt, és aztán egyszer csak ismeretségből párkapcsolat lesz. Ezt nem tudod kiszámítani.
Nem gondoltam, amikor elkezdtünk beszélgetni az iskolaudvaron, hogy ebből egy három éve tartó együttélés és párkapcsolat lesz. Nem éreztem azt, hogy erre kész vagyok, vagy én ezt akarom.
De az élet az ember ilyen aspektusait sokszor felülírja. Ma már mondhatom, hogy hála a jóistennek!
hot!: Petra, te mit gondoltál abban a pillanatban? Te is úgy láttad, hogy még nem tudod, mit hoz a jövő?
E. P.: Én tudtam, hogy vele élem le az életem. Igen, én tudtam az első pillanattól.
hot!: Mi fogott meg benne?
E. P.: Az, hogy állt az iskola bejáratánál, bakancsban, télikabátban, vastag nadrágban plusz 40 fokban, mert május vége volt, június eleje. Ma már tudom, hogy fázós, de akkor...
hot!: Miből tudtad, hogy ő az, akire vágysz?
E. P.: Laci egy férfi. Ízig-vérig férfi, minden tekintetben, és szerintem ma nagyon kevés férfi van, aki óvja a családját és gondoskodik róla.
Palik László párjával szinte azonnal összeköltözött
hot!: Azonnal összeköltöztetek?
P. L.: Három és fél éve zajlott ez a beszélgetés, és három éve élünk együtt. Januárban leszek 63 éves. Ahogy szokták mondani: kicsit terhes nincs, vagy terhes, vagy nem terhes. Ha végül úgy döntöttünk, hogy belépünk ebbe az utcába, akkor viszont túl sokat molyolni semmi értelme nem volt. Így, három évvel az események után azt tudom mondani, hogy jól döntöttünk, mert egy szép, nyugodt, kiegyensúlyozott, nagyon is kedvemre való csendes magánéletet tudunk élni. A zajt a gyerekek teremtik.
hot!: Petrának egy gyermeke van, Lacinak három. Mennyire volt könnyű ezt a mozaikcsaládot az első pillanattól menedzselni?
P. L.: Ennek a menedzselése nagyban a két ember harmóniájából fakad, mert ez kivetül a környezetre. A mi életünk a gyerekek szempontjából egy jó értelemben vett átjáróház. Nálunk mindig van valamilyen gyerekzsivaj. Ugye ez pánsípszerűen néz ki, mert a 34 éves lányom, Juliska évek óta Oslóban él és dolgozik, tehát időnként van csak itthon. Az én két fiam hol nálam, hol Anikónál (Marsi Anikó – a szerk.) van, aki nem lakik túl messze tőlünk, tehát hol itt vannak, hol ott. Vagyis voltak, mert a nagyfiam, Vilmos szeptember óta Írországban jár egyetemre és kollégiumban lakik. De ugye van a tizenhatodik éves Vince fiam és Petrának a 12 éves Samuja, akik egyébként kitűnő bandázásban vannak. Általában köztük sem szokott semmilyen feszültség lenni, valószínűleg mert ezt érzik a körülöttük lévő felnőttekből is. Ez kötelezően fiatalon is tart bennünket.
A családunknak valójában három tevékenysége van: a gyerekek, a sport meg a munka. Ezenkívül nem nagyon fér bele semmi. Itt nálunk mindenki sportol, tehát olyan nincs, hogy valaki lustul.
Vince vízilabdázik, Samu teniszezik, Petrával pedig mi ketten jó 1,5 éve együtt teniszezünk napi rendszerességgel.
hot!: Ezek a teniszmérkőzések vérre menő csaták?
E. P.: Sosem játszunk meccset. Mi csak a sport miatt játszunk, mert nekünk az jó.
P. L.: Ezt megbeszéltük az elején. Másfél évvel ezelőtt Petra rábeszélésére vettünk teniszütőt a kezünkbe. És azóta tényleg napi rendszerességgel játszunk.
hot!: A Laciban lévő versenyszellem a magánéletében is látszik?
E. P.: Mind a kettőnknek megvan a saját maga szférájában a maga versenyszelleme, de egymással szemben nekem eszembe sem jutna. Szerintem nem egészséges, ha egy párkapcsolaton belül elkezdenek az emberek egymással versenyezni.
Palik László gyermekei és Petra kisfia közt soha nincs vita
hot!: Beszéltetek a gyerekekről – ők hogy fogadtak el titeket? Ha jól számolom, Samu akkor kilencéves lehetett.
P. L.: Mi, felnőttek mindig az ilyen nagy bemutatásokat túlgondoljuk. Na, hát ez alól mi sem voltunk kivételek. Petra pozitívabb volt, én majréztam, ezért már hónapok óta együtt voltunk, mire megtaláltuk a megfelelő pillanatot. Megvártuk, amíg a lányom éppen hazalátogatott Oslóból, és kitaláltam, hogy vigyük el a fiúkat gokartozni. És akkor elmentünk mindannyian – az első perctől már el is feledkeztek rólunk. Egy centit nem érdekelte őket, hogy mi mit csinálunk, ugyanis őrjöngve gokartoztak. Aztán beültünk vacsorázni, felültünk az óriáskerékre, és mindenki haláli boldog meg vidám volt.
E. P.: És Samu nagyon felnéz Vincére, ő neki a főnök. Soha semmilyen vita vagy veszekedés nincs a gyerekek között, tehát harmóniában elvannak.
hot!: Egymást miben formáltátok ezalatt a három és fél év alatt?
E. P.: Engem Laci nagyon sok mindenben.
Sok fegyelmet tanultam tőle meg nagyon sok jó dolgot, amit addig nem alkalmaztam, akár munkában, akár a személyes kapcsolatokban. Egy kicsit felnőttebb lettem mellette. Tényleg.
Van egy nagyon szuper anyukám és apukám, ez egy nagyon zárt kör, és ők annak ellenére, hogy már 70 pluszosak, és én is rögtön 50 leszek, attól még kisgyerek vagyok az ő szemükben. Valójában úgy kezelnek, hogy Samu meg én testvérek vagyunk, Laci mellett viszont felnőtt lettem. És még mindig tanulok.
P. L.: Az elmúlt három évben rengeteg hétköznapi szeretetet kaptam, nincsenek nagy amplitúdók. Ez már nem a tizen-, huszonéves kor vehemenciája, de ettől függetlenül ki tudom jelenteni, hogy szeretve vagyok, és ez borzalmasan jó érzés. Plusz az is egy csoda, hogy soha, semmilyen feszültség nincs köztünk. Nem tudok az elmúlt három évből olyat felidézni, hogy amikor mentem haza, és mielőtt a kilincsre rátettem a kezem, gondolkodtam volna, hogy mi van az ajtó másik oldalán.
hot!: Amióta elkezdtük az interjút, fogjátok egymás kezét. Laci biztonságot kölcsönöz ezzel neked?
E. P.: Laci mindig biztonságot ad.
„Petrának köszönhetően körülöttem nyugalom van”
hot!: A gyerekek édesapja, édesanyja, illetve ti mennyire tudtok közös programokat tervezni?
P. L.: Mondok erre egy példát. Elérkezett Vilmos fiam tizennyolcadik születésnapja, és Anikó ötlete volt, ő is szervezte, hogy náluk, a kertben legyen egy parti, ahol ott vagyunk mi, Samu, Vince, Vilmos, Anikó, a férje, Gábor, Anikó anyukája és Vilmos párja. És ebből lett egy őrült jó kerti parti. Anikóék főztek, Petra vett tortát, vittük a sütit, és mindenki jó hangulatban, nyugalomban, szeretetben tudta megünnepelni Vilmos szülinapját.
E. P.: Abszolút így van, és emiatt mindenki boldog és kiegyensúlyozott, és ami a legfontosabb, a gyerekeknek ez így a legjobb. Talán ennek is köszönhetően sportolnak, tanulnak, játszanak és sokat nevetnek.
hot!: Úgy látom, hogy így élitek az életeteket: kart karba öltve, együtt mentek az úton, úgy, hogy két teljesen más területen foglalatoskodtok. Petra sikeres ügyvéd, Laci pedig a Legyen Ön is milliomos!-sal éppen most tért vissza a televíziózáshoz a TV2 képernyőjére. Tudtok egymásnak segíteni, bármilyen támogatást adni?
P. L.: Nem nagyon visszük haza a munkánkat, ha nyugalom van körülöttem, az segít a legtöbbet, és Petrának köszönhetően körülöttem nyugalom van. Nyugalomból indulok el reggel, és nyugalomba érek vissza este. És ez nagyon fontos. Petrát kitűnő ügyvédnek tartom, az elmúlt három évben akármikor jogi szakvéleményre volt szükségem, hozzá fordultam, és nem azért, mert könnyen elérhető, hanem azért, mert jó ügyvéd.
Közöttünk soha nincs vita, de abban a pillanatban, ahogy ügyvédként kérdezem valamiről, és valami olyan véleményt mond, amivel én nem értek egyet, és ennek hangot adok, onnan én őt nem tudom kizökkenteni.
Mindenben kompromisszumkész, kivéve, ha a szakmájáról van szó. Na, azt mindig nagyon komolyan veszi. Tisztelni tudom azért, amit és ahogyan csinál.
hot!: 14 év korkülönbség van köztetek, ez sok vagy kevés?
E. P.: Ideális!
P. L.: Egyetértek, bizonyos életkor fölött az emberek kortalanná tudnak válni. Egy 50-hez közeli ember meg egy 63 éves ember is ugyanúgy sok mindent megélt, sok mindent tapasztalt, sok mindent látott. Egyetlenegy dönt: hogy milyen a fizikai állapot. Hadd mondjak egy példát! Kitaláltam két évvel ezelőtt, hogy gyalogoljunk komolyan, menjünk el a Gerecse 50-re, az egy 50 kilométeres teljesítménytúra. Felkészültünk rá tisztességesen, és megcsináltuk együtt. Amíg ilyen célok motiválják az embereket, amíg így töltik el a szabadidejüket, addig azért ki van tolva az aktív életkor hitem szerint.
hot!: Tervező típusok vagytok?
E. P.: Laci nem, én igen.
P. L.: Soha nem tervezek. Nincs múltam és nincs jövőm, jelenem van, és a jelenemmel próbálom alakítani a jövőnket. Ha te három évvel ezelőtt kérdezel tőlem arról, hogy három év múlva itt ülök-e veled szemben a párommal, akkor én ezt honnan tudtam volna? Honnan tudtam volna, hogy mit okoz egy bakancs és egy meleg bőrdzseki a nyári melegben? Az élet nem tervezhető. Az élet alakítható azzal, amit és ahogyan teszünk. Nagyon boldog lennék, ha három év múlva is itt ülnénk, és ugyanezekről a dolgokról tudnánk beszámolni, de azért addig tennünk kell. Ma, holnap, holnapután.
hot!: Petra, te, aki inkább tervező vagy, ezt miként látod?
E. P.: 30 év múlva is majd itt ülök Laci mellett, akkor is együtt leszünk.
P. L.: Könnyű 93 éves leszek.
E. P.: Nagyon jó karban leszel, de én még csak 79 leszek. Az meg még abszolút nem sok!
