A színésznő rendkívül sűrű évet tudhat a háta mögött, hiszen a Dancing with the Stars ötödik évadának döntőjéig jutott és a napokban mutatták be a Hogyan tudnék élni nélküled? című, nagyszabású zenés vígjátékot, amelynek története Demjén Ferenc slágerei köré épül. Törőcsik Franciska interjújában mesélt nekünk a film nehézségeiről, szüleivel való kapcsolatáról és arról, milyen érzés volt viszontlátni idősebb kori önmagát a filmvásznon.
Törőcsik Franciska táncos évet tudhat magáénak, a Dancing with the Stars mellett a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmben is rengeteg táncos jelenetben kellett bizonyítania. A musicalben a főszerepben, Eszter bőrébe bújva láthatjuk őt, aki a kilencvenes években élte fiatalságát, s bár biztos családi háttere és vőlegénye mellett nem is álmodozhatott volna fényesebb jövőről, egy balatoni nyaraláson megismerkedik a Kuplung zenekar frontemberével, ami örökre megváltoztatja az életét.
Bors: Eszter a film elején engedelmes, jó kislány, akinek esze ágában sincs konfrontálódni, ugyanakkor a Dancingben azt láthattuk tőled hétről hétre, hogy bevállalós vagy. Melyik karakter áll hozzád közel, milyen vagy valójában?
Törőcsik Franciska: Az életben nem vagyok egy adrenalinfüggő típus, a színpadon viszont szeretem a kihívásokat. A Dancing-ben próbáltunk mindig - akár kockázatok árán is- valami újat, merészet bevállalni, amivel emelhetjük a tétet. De valamennyire bennem van Eszternek az az oldala is, hogy szeretek ragaszkodni a saját, megszokott világomhoz, elképzeléseimhez. Sokféle érzésből vagyunk összerakva mi emberek, néha bátrabbak, néha bátortalanok vagyunk és ez így van jól.
Bors: Mi okozta a legnagyobb nehézséget a filmforgatás során?
T.F.: Talán az, amikor először próbáltuk el a profi táncosokkal a ‘Hogyan tudnék élni nélküled?’ koreográfiáját és azt láttam, hogy ők pillanatok alatt memorizálni tudták a mozdulatokat, sőt kamerakész állapotra is tudták hozni azokat. Megijedtem, nagyon féltem, hogy nekem ez nem fog menni. Aztán szerencsére belejöttem, annyira, hogy mostanra már hétről hétre akár több koreográfiát is össze tudtunk rakni a táncpartneremmel, Baranya Dáviddal. Érdekes az ember, ha lebontja a fejében lévő gátakat, hihetetlen ütemben képes fejlődni.
Bors: Hogyan viszonyulsz a Demjén dalokhoz?
T.F.: Mindig szerettem Demjén Ferenc slágereit, ismerem is őket. Szerintem ő olyan nagy tehetség, hogy ha nem egy pici országban születik, hanem Amerikában például, akkor biztosan világsztár vált volna belőle. Amikor színészként előad az ember egy dalt, akkor sokkal mélyebben értelmezi a dalszöveget, tehát sokkal mélyebbről szólal meg az egész. Nekem az ‘Úgy szeretném’ az egyik nagy dalom a filmben és ez egy gyönyörű dal, nagyon szerettem énekelni. Olyan megható a dalszöveg, hogy sokszor torokszorító volt és nehéz is volt koncentrálnom, hogy el tudjam úgy énekelni, hogy ne remegjen bele a hangom. Szerintem nagyon mély témákat feszeget a szöveg.
Bors: Eszter nagyon szoros viszonyban van az édesapjával, neked milyen a viszonyod a szüleiddel?
T.F.: Nyilván megvolt az a korszakom, amikor megvívtam velük a magam csatáit, de azért a filmben egy sokkal nagyobb elvárásokkal teli apa-lánya viszont láthatunk. Tőlem egy kicsit távol áll, hogy fiatal felnőttként ennyire meg legyen kötve az ember keze és ennyire befolyásolják őt a szülői elvárások de talán azért is, mert a szüleim mindig támogattak, a színészetben például, pedig ők nem szakmabeliek. Az is igaz, hogy én önfejűbb voltam talán, de Eszternek is egy idő után annak kellett lennie, mert eljön az a pont, amikor muszáj döntenie, hiszen a saját boldogsága nem lehet az ára az apja elképzelésének.
Bors: Milyen volt időskori önmagadat viszontlátni a filmben?
T.F.: Megszoktam, hogy színészként sokféle arcomat megismerhetem. Leginkább annak örültem, hogy gondoltak rám az alkotók egy ilyen nagyívű történetben és szerepben, ahol több életkorát is bemutathatom a karakteremnek.
Bors: Ember Márkkal szerelmes párt alakítotok, működött közöttetek a kémia?
T.F.: Márkkal már 3 éve megkaptuk ezt a szerepet mindketten, azóta készültünk a filmre, vártuk, hogy zöld utat kapjon. Ez idő alatt megismertük és megkedveltük egymást, eddig bármikor játszottunk együtt korábban, jól sült el, igazi csapatjátékos, kíváló színész, jó vele dolgozni.
Bors: Jut majd idő pihenésre is év végén, egy ilyen húzós időszak után?
T.F.: Tényleg intenzív időszak volt, de az ünnepek alatt fogok tudni kicsit pihenni. Megmondom őszintén nem vagyok karácsony fanatikus, mert úgy érzem, hogy túl nagy a nyomás azon az embereken ilyenkor, hogy minden jól sikerüljön. Szeretek együtt lenni a családdal és a szeretteimmel, de ennyi nekem bőven elég, nem szeretek rágörcsölni, hogy minden tökéletesen süljön el.