A Kiképzés: Meglepő döntést hozott a Kinizsi raj kiképzője

A Magyar Honvédség törzszászlósa a legidősebb, egyben a legtapasztaltabb katona, aki igent mondott a Magyar Honvédség és a TV2 sport-reality-jének közös felkérésére. A Kiképzés című műsor doyenje számos műveleti területen harcolt már az első vonalban, így nála avatottabb katonát aligha faggathatnánk a veszélyről, így meg is tettük. Farkas András a Magyar Honvédség törzszászlósa most a Borsnak mesél kalandos élet- és karrierútjáról, valamint azt is elárulja, mi állt A Kiképzés első adásának legvégén meghozott meglepő döntése hátterében. Vagyis megtudjuk, hogy hatodikként miért egy sok szempontból gyengébb képességű játékost választott be a Kinizsi rajba, azaz a sárga csapatba.

A Kiképzés törzszászlósa: „A történetek egy része nem volt éppen leányregénybe illő...”

De kezdjük az elején, hiszen Farkas András sem úgy született, hogy… De, igen, a törzszászlós talán mégis katonának született! – Gyermekkorom óta arról álmodoztam, hogy katona leszek. Azon egyszerű oknál fogva, hogy nagyon sok impulzus ért, már kisfiúként is ebből az irányból. Erdélyben születtem, ahol a közvetlen szomszédságunkban egy tengerésztiszt élt a családjával. 

– Ugyanakkor édesapámtól is rengeteg katonahistóriát hallottam és a nagyapámtól is, aki szolgált a második világháborúban. A történetek egy része nem volt éppen leányregénybe illő, vagyis nem egy idealizált kép alapján vonzott a sereg – kezdte lapunknak a Magyar Honvédség és a TV2 A Kiképzés című sport-reality-jének kiképzőtisztje, aki persze nem tagadja, annak idején ő is átment azokon a népnyelven csak „szívatásoknak” nevezett „szertartásokon”, melyekre oly sokan emlékszünk még a '40-es, '50-es vagy idősebb korosztályból.

Farkas András: „Egy karakán, kőkemény, szigorú ember...”

– Természetesen a kötelező sorkatonaság volt az első állomás számomra is. Nem volt könnyű, de nem is éltem meg tragédiaként azokat a bizonyos szivatásokat, amik akkoriban virágkorukat élték – nevetett Farkas András, aki nem részletezte ezeket az élményeit. Sokkal szívesebben mesél arról, milyen is volt a Magyar Honvédség berkein belülről szemlélni azt a hosszú és eredményes utat, ami valahol a rendszerváltás idején indult el és ami elvezetett a mai modern honvédséghez. – Két nagyon különböző generáció Magyar Honvédségét ismerhetem meg közvetlen közelről és a teljes út egy hatalmas, máig tartó élmény. A régebbi idők tisztjei között is bőven akadtak olyanok, akiktől sokat tanultam. Ha szabad, kiemelném Milos Attila ezredesurat, aki egy karakán, kőkemény, szigorú ember, ezeket a jellemvonásokat igyekeztem én is minél inkább magamévá tenni. Ezek mellett pedig olyan magas szinten tanította a tüzér szakmát, hogy a tőle tanultakért a mai napig hálás vagyok – tette hozzá A Kiképzés című műsor Kinizsi rajának (sárga csapat) kiképzőtisztje.

Bányaipari villanyszerelőből lett hivatásos katona 

Farkas András Magyarország NATO csatlakozása után hatalmas lehetőségeket kapott arra, hogy nemzetközi szintre emelje katonai tudását és tapasztalatát. Túl van 20 katonai szakmai képzésen és időközben a civil szakmák tekintetében is tudáshalmozó lett. – Az eredeti szakmám szerint bányaipari villanyszerelő vagyok és a bányák bezárása előtt dolgoztam is pár évet ezen a területen. Az évek előrehaladtával pedig nem „csak” a honvédelem területén, de ebben az irányban is folyamatosan képeztem magam. Minden további civil szakma, amit elsajátítottam, modulárisan egymásra épül és kapcsolódik az építészethez, ráadásul együtt és egyesével is jól integrálhatóak a honvédségi feladatokhoz is. 

– árulta el lapunknak a hivatásos katona, akinek hatalmas harctéri tapasztalata van, hiszen számos alkalommal teljesített szolgálatot úgynevezett műveleti területeken a világ több, forrongó pontján.

„Parancsuralom, elkötelezettség és hivatásszeretet…”

– Egy katona missziós felkészítése mindig célorientált. A katonákban a kiképzésük során motorikusan rögzülnie kell bizonyos eljárásoknak, hiszen a műveleti területen, már nincs helye a gondolkodásnak. Amint egy katona a műveleti területre lép, egyből a begyakorolt automatizmusok vezérlik minden tettét és ez egészen a kivonásáig így is marad. Parancskövetés, elkötelezettség és hivatásszeretet… Ez a hármas tengely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy katona a terepen biztonsággal végrehajtsa a feladatát és a társaival együtt, épségben hazatérhessen. Én olyan alakulatokban szolgáltam a különböző műveleti területeken, melyek úgynevezett első lépcsős egységek voltak. Ennél fogva számtalan esetben kerültem, kerültünk tűzharcba. Igen, ilyenkor egy tizedmásodpercre felötlik az emberben, hogy akár a legrosszabb is bekövetkezhet, de ilyenkor kapcsol be a rutin, ami szinte mindig haza is hozza a jól képzett katonát – fogalmazott a Magyar Honvédség és A Kiképzés című műsor törzszászlósa.

Farkas András: „Kockázatot vállaltam, de hiszek a döntésemben”

Farkas András olyannyira hisz a csapatkohézió erejében, hogy egy sokak számára meglepő kísérletbe kezdett mindjárt A Kiképzés első napján. A kiképzőtiszt úgy döntött, hogy öt, minden szempontból tökéletesnek mondható jelöltje mellé beválaszt egy valamivel gyengébb fizikumú versenyzőt is. Döntéséről szintén lapunknak mesélt az elő adás után. – Egy tökéletes csapat minden egyes tagja gyors, precíz és erős. Ugyanakkor egy 100 százalékos állomány esetében a 110 százalékos elvárásom csupán 10 százalékpont javulást jelentene A Kiképzés során. 

– Nála elérni az elvárt 110 százalékot már olyan eredmény, amelyre méltán lehetnek majd büszkék a társai, jómagam és elsősorban ő maga. A döntésem gyengítheti, de erősítheti is a Kinizsi raj, vagyis a sárga csapat egységét. Ha működik az elgondolásom, azt is láthatjuk, hogy egy egység, hogyan kezel egy gyengébb láncszemet és hogyan emeli magához a teljesítményét. Az én hitvallásom az, hogy ha a csapat sikeres, akkor az egyén is az. Kockázatot vállaltam, de hiszek a döntésemben – jelentette ki határozottan Farkas András a Magyar Honvédség törzszászlósa.