A Kiképzés: Embertelen küzdelem után távozott a honvéd
Ahogy azt már megszokhattuk, a Magyar Honvédség és a TV2 közös sport-reality-jében hihetetlenül embert próbáló feladatokon és küzdelmeken át vezet az út a sikerhez. A négy raj katonái több „éles bevetésen” adtak már számot a megszerzett tudásukról és minden héten egyvalaki számára véget ér A Kiképzés. Most a Dobó-rajból (zöld csapat) távozott az egyik oszlopos tag.
Kirilla Krisztián első ránézésre nem tűnt éppen hibátlan katona-alapanyagnak, de a 23 éves geológusban mégis meglátta a tüzet Molnár Attila főtörzsőrmester. A kiképző annak ellenére sem gondol tévedésként választására, hogy a fiatal srác A Kiképzés hétfői adásban végül alulmaradt a nálánál jóval testesebb ellenfeleivel szemben a hihetetlen erőt igénylő próbatételben. Kirilla Krisztiánnal a kiesése után beszélgettünk.
Megszólalt A Kiképzés kiesője: „Mégis, mi a fenét keresek én itt?”
– Az volt a célom, hogy megmutassam a hozzám hasonlóan vékony alkatú srácoknak, hogy nem minden a kidolgozott izomzat, és kitartással akár még győzhet is egy fizikai értelemben gyengébb adottságú fiú, a nálánál testesebb és erősebb „ellenfelekkel” szemben. Akkor is, ha történetesen egy erőpróbában kell helytállnia. Kár lenne tagadnom, hogy A Kiképzés során többször is megtörtem. Igen, rögtön az elején is, amikor körbenéztem és mindenfelé kisportolt jókötésű fickókat láttam. Bevallom, többször feltettem magamnak a kérdést: Mégis, mi a fenét keresek én itt?
Aztán persze visszagondoltam az eredeti motivációmra és tudtam, nem adhatom fel, hiszen azzal csak erősíteném azt a sztereotípiát, amit éppen megtörni akartam
– kezdte lapunknak A Kiképzés Dobó rajának honvédje, aki nem titkolja, csalódott volt, amikor kiképzője, Molnár Attila ismét őt jelölte ki, hogy részt vegyen a próbatételen.
Kirilla Krisztián: „Olyan volt, mintha egy házat szerettem volna elmozdítani”
– Tény, hogy rosszul esett, hogy az előző heti kihívás után ismét nekem kellett mennem, hiszen a visszatérésem után még azt a bizalmat is megkaptam, hogy rajparancsnokként folytathattam a küzdelmet. Amikor pedig ismertették a feladatot, szinte biztos voltam benne, hogy eldőlt a sorsom. Az a katonai jármű két és fél tonnát nyomott, ami az én testtömegem negyvenszerese. Abban sem voltam biztos, hogy ki tudom mozdítani a holtpontról. Én lepődtem meg a legjobban, hogy végül több körön át képes voltam betartani az időkorlátokat és húzni azt a monstrumot. Közben az járt a fejemben, hogy szükség van -e rám a véghajrában, vagy azzal teszek jót a Dobó rajnak, ha hazamegyek, talán az ilyen gondolatok miatt igaza volt a kiképzőmnek, hogy újra engem választott. Ennek ellenére sem adtam fel. De egy ponton túl olyan volt, mintha egy házat szerettem volna elmozdítani a helyérről.
Lehetetlen volt, így az idő lejárt és a „játék” számomra véget ér
– tette hozzá Kirilla Krisztián, aki így búcsúzni kényszerült a Magyar Honvédség és a TV2 közös műsorából. Krisztián ugyanakkor szép emlékeket őriz a hihetetlen kalandról és elárulta, nem csupán a fizikuma és a mentális ereje, de a személyisége is sokat fejlődött A Kiképzésben töltött hetek alatt, amiért nagyon hálás a kiképzőjének és a csapattársainak is.
