Gyászba borult az ország: meghalt a Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező
Halála nagy veszteség az egész mozgóképes szakma számára.
Életének 73. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben csütörtökön elhunyt Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró - tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.
Halála nagy veszteség az egész mozgóképes szakma számára
- írták, hozzátéve, hogy a rendezőt a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.
Sopsits Árpád 1952. május 2-án született Szegeden. Tanulmányait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának népművelés-könyvtár szakán kezdte. 1975 és 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult Makk Károly osztályában. 1974-től a Semmelweis Egyetem Filozófiai Intézetében dolgozott, majd a Mafilm forgatókönyvírója, később rendezője volt.
Dolgozott többek közt a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban, a Merlin Színházban, a Vígszínházban és a Szekszárdi Német Színházban.
Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de nevéhez fűződik a Video Blues (1992), a Félelem és reszketés (1994), a Rítus (1995), a Derengő (1996), a Légyfogó (1998), A negatív ember (1998), a Torzók (2001), a Ritmusok (2004), a Forgás (2006), a Kilengések (2006) és A hetedik kör (2008) is. A martfűi rém című, valós eseményeket feldolgozó pszichothrilleréből sorozat is készült. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be.
Három filmjéért is díjat vehetett át a Magyar Filmszemlén (1990, 1993, 2001), A martfűi rémért 2017-ben a Magyar Filmhéten elnyerte a legjobb rendező díját. Alkotásait Bergamóban, Potsdamban, Montrealban, Liege-ben és Parmában is díjazták. 1994-ben kapta meg a Balázs Béla-díjat, 2002-ben a filmkritikusok díját és a Gundel Művészeti Díjat, 2008-ban a Vámos László-díjat. 2017-ben a Magyar Filmakadémia tagjai közé választották.
Sopsits Árpád 2023 végén agyműtéten esett át, azóta is súlyos beteg volt.
