A népszerű zenész mozaikcsaládban nevelkedő lányai kamaszkorba léptek. Márió, a harmonikás elmondta, hogy bár nehéz Kingával és Eszterrel, azért ő sokkal rosszabb gyerek volt.
Márió, a harmonikás gyerekkora tele volt kalandokkal, ebből kettő – igazán szélsőséges – kalandját is elmesélte olvasóinknak. A történetek úgy kerültek a felszínre, hogy Márió gyerekei épp kamaszkorba léptek. Az énekes új albumon dolgozik, de – míg nem kezdődik el a fesztiválszezon – igyekszik minél több időt családjával tölteni.
Mint ismeretes, a zenész egy mozaikcsalád feje. Márió házassága tavaly kötettett, akkor vette feleségül szerelmét, Izabellát és a nő oldaláról valamint Márió oldaláról is érkezett egy-egy leányzó. Márió lánya, Eszter 16 éves, Izabella lánya, Kinga pedig a 15. életévét tapossa. Márió a harmonikás és családja Sümegen élnek, közös otthonukban boldog mozaikcsaládként.
„Amúgy is egész kiskoruktól fogva ismerik egymást, kisebb élcelődések vannak, de nagyon jól kijönnek egymással. Sőt, van olyan is, amit velünk meg sem osztanak, csak egymással” – nyilatkozta a zenész nemrégiben a Metropolnak. A zenész most elárulta, nem egyszerű a két kamaszlánnyal.
„Készítem az új zenei anyagot, hamarosan érkezik. Már tavaly szeptembertől dolgozom rajta. Már szinte minden nap ezzel ébredek és fekszem. Emellett igyekszem minél több időt a családdal tölteni, mielőtt elindul a fő rendezvényszezon, májusban. Most is vannak fellépések, de májustól aztán minden hétvégén megyünk, vannak napok, amelyen több koncertet is adunk. Igyekszem megfelelően kihasználni ezt az időt és minél többet a családomra fordítani belőle. Már amennyire a kamaszokkal ez lehetséges, természetesen. Olykor nehéz velük, de szerintem én szintekkel rosszabb gyerek voltam, mint ők” – mesélte Márió, a harmonikás, aki kérésünkre fel is elevenítette egy emlékét, amely még a legnyugodtabb szülőket is kihozná a sodrából.
A szüleimmel Tapolcán éltünk és titokban letekertem a Balaton partra, biciklivel. Elég kicsi voltam, talán még a tízet sem töltöttem be. Persze a távolságot nem mértem fel, mielőtt nekivágtam az útnak, közben döbbentem rá, hogy ez azért elég messze van. Úgy indultam le otthonról, hogy a ház előtt játszom majd, letekertem a Balatonhoz, majd hazamentem – a szüleim persze semmit sem tudtak az egészről. Mondjuk, azt nem mondtam, melyik ház elé megyek
– mondta nevetve Bock Attila, vagyis Márió, a harmonikás, majd hozzátette:
„Na, ehhez képest az én gyerekeim sokkal nyugisabbak” – mondta a zenész, akinek volt egy időszaka, amikor fára mászott – persze nem állt meg pár ág után, egészen egy négyemeletes ház harmadik emeletéig merészkedett.
Emlékszem, fára mászni is nagyon szerettem. Egy négyemeletes házban laktunk, akkoriban imádtam fára mászni és felmentem a harmadik emelet magasságába. Ott azért már nagyon-nagyon vékonyak voltak az ágak, persze ennek ellenére felmásztam és az alattunk lakó nénire – aki éppen teregetett – ráköszöntem a fáról. Ő meg riadtan eldobta a ruhákat, aztán futott fel apukáméknak szólni. Na, azért kaptam rendesen leszidást
– mesélte a Borsnak Márió, a harmonikás.