A Kozák család tagjainak szívét egy hónappal a családfő, Grófo halála után is feldolgozhatatlan fájdalom mardossa, minden erejükre szükség lesz, hogy tovább tudjanak élni. Kis Grófo a munkába akar temetkezni.
Hiába telnek a napok, egy szemernyit sem enyhült Kis Grófo fájdalma, amit az édesapja hiánya okoz. Mint arról a Bors is beszámolt, Kozák László Grófo, az autentikus cigány zene királya december harmadikán hunyt el koronavírus fertőzésben. A betegséget több családtag is elkapta akkor, de míg a fiataloknak szerencséjük volt, és felépültek, addig a család feje sajnos elvesztette a harcot. A halála váratlan volt, Kis Grófóék napokig önkívületi állapotban voltak a fájdalomtól. A családfő temetésén híres muzsikusok zenéltek.
A zseniális művész három hete nyugszik a földben, azóta a családjára egy karácsony és egy szilveszter köszöntött. Életük legnehezebb ünnepei voltak ezek.
„Mindennap nehéz, ólomlábakon múlik az idő. A karácsony és a szilveszter egyébként is jeles ünnep számunkra, apám nélkül így különösen fájdalmas napokon vagyunk túl”
– mondta a Bors megkeresésére Kis Grófo, aki a temetés óta először szólalt meg.
Még nem ocsúdtunk fel a sokkból, még mindig mardossa a szívünket a bánat. Hiába mondják, hogy majd idővel jobb lesz, tudom, hogy ennek így kellene lennie, de ezt ebben a percben még nem tudom elhinni, elfogadni, felfogni. Talán majd enyhül kicsit, de elmúlni sosem fog
– tette hozzá a fiatal muzsikus, majd így folytatta:
– Bízom benne, hogy ha majd jön a tavasz, és talán újra dolgozhatunk, az eltereli majd valamennyire a figyelmemet a gyászról. A munkába akarok temetkezni. Az öcsémmel, Pistivel az a legfontosabb számunkra, hogy az édesapánk örökségét tovább vigyük. Azt mondogatjuk egymásnak, hogy erősnek kell lennünk, és el kell végeznünk azt a munkát, amit apánk vár tőlük. Az ő útján megyek tovább, az ő emlékét ápolom. Méltón szeretnénk képviselni őt, folytatni azt, amit elkezdett. Tudom, hogy ő is ezt szeretné, ezt várja a fiaitól.
Kis Grófo azt mondja, hogy mindenképpen ír majd egy dalt az édesapjához.
– Születni fog egy nóta, ami apám emlékére csendül majd fel, de még kell egy kis idő. Érzelmileg egyelőre képtelen vagyok egyetlen hangot is énekelni, ha róla van szó.
