A gyászoló famíliára égi megnyugvás szállt, hírt kaptak Nagy Grófóról. A zenész szerettei mára azt is tudni vélik, hogy elhunyt rokonuk kigyógyult minden betegségéből.
Forrás: Bors Archív
Lassan négy hónapja, hogy koronavírus fertőzésben elhunyt a roma zenei világ koronázatlan királya, családja példaképe, idősebb Grófo-Kozák László, vagy ahogy a legtöbben ismerik: Nagy Grófo. Szerettei sokáig nem tértek napirendre a tragédia felett, hogy az életerős, mindössze 49 éves családfő, édesapa, nagypapa egyik napról a másikra nincs többé, s muzsikája, jókedve, szeretete többé már nem járja át a házat. Ám nemrég a család válaszokat kapott, amiről szintén zenész fia, Kis Grófo mesélt a Borsnak.
– Nincs nap, hogy ne jutna eszembe édesapám. Ott álltunk a halálakor tele fájdalommal, tengernyi kérdéssel, és nem tudtuk hogyan tovább… Nemrég azonban megérkeztek a válaszok egy négyéves kislánytól, és azóta isteni nyugalom szállt ránk– kezdte az énekes, aki most maga is megtapasztalta, hogy a gyerekeknek valóban működik az úgynevezett „harmadik szemük”, látják és kommunikálni is tudnak túlvilági emberekkel.
Családtagunk a gyermek, aki látta és beszélt édesapámmal, és tőle tudjuk, hogy meggyógyult, és boldog odafönn a mennyországban.
A kislány nem tudhatta mi történt, a gyerekeket ugyanis óvjuk és távol tartjuk a fájdalomtól, amit mi felnőttek megélünk, mégis amit mondott és látott, az teljes bizonyosság volt számunkra. Az üzenet pedig felszabadította a lelkünket, s tudván jól van, képes voltam elengedni édesapámat.
A család útja azonban még rögös a fájdalom és a hiány elmúlásához.
-Egymásba kapaszkodva egyre erősebbek vagyunk, de nélküle semmi sem olyan, mint régen. Hiányzik a reggelinél, az ebédnél, a vacsoránál, mindig mindenhonnan, és ezt meg kell még szoknunk.. Az ünnepek sem olyanok, s mióta elment a dínomdánomok elmaradoznak. Idő kell még mindenkinek, és ha jó is lesz valaha, ugyanolyan jó már sosem – árulta el Grófo, aki úgy érzi édesapja halálával nemcsak az életükben, benne is hatalmas a változás.
Igazából én apukám távozásával hirtelen felnőttem.
De azt hiszem egy szülő elvesztésekor mindenki így érezhet, hiszen már nem tudjuk kikérni a véleményüket, megvitatni velük az élet nagy dolgait, innentől egyedül kell döntéseket hozni és saját magunknak iránymutatást adni – véli Grófo, aki szerint csakis a járvány elvonulása, a koncertek, a zene maga segíthet nekik újra boldogságot hozni.
