Az emberek személyisége különbözik egymástól - ez pedig az írásukban is tükröződik. Mit lehet megtudni a grafológiából?

A grafológia íráselemzést jelent.

Nem a huszadik század találmánya, már az 1800-as években is foglalkoztatta az embereket. Akkor azonban még csak az úri szalonokban volt divat, szórakozásból elemezgetni az írásokat, találgatni, hogyan tükröződik vissza azokban a lélek - különösen a kézzel íródott szerelmes leveleket szerették vizsgálgatni...

Nagyon régóta tudjuk, hogy az emberek nem írnak egyformán. Mindenkinek kicsit más az írása - filozófusok és írók már az ókorban rájöttek, hogy a különböző írásmódból lehet következtetni a személyiségre. Az írás tudományának vizsgálói, Michon és Klages nyomán fejlődött azonban a grafológia, mint tudomány.

Hogy hogyan, abban eltérnek a módszerek, de tény, hogy következtetni lehet a személyiségre az írásból. Az emberek írását mindig összefüggéseiben kell vizsgálni, e nélkül nem lehet helyesen értelmezni. Ugyanannak a jellegzetességnek nem ugyanaz a jelentése mindenki írásában. Az írás összképét is vizsgálni kell.

Lássuk, mikre kell figyelni! Miről beszél az íráson keresztül a lélek?

A legnagyobb kötéseket a girlandok és az árkádok adják a kézírásban. A girland olyan írás, amely ívesen fut , felül nyitott, alul öblösödik. Az ilyen kézírással író emberről a grafológus azt állapítja meg, hogy alkalmazkodó, odaadó, engedékeny, nyitott és nem idegesíti fel magát mindenen azonnal. Nyugodt, higgadt típus. Toleráns, könnyedén és diplomatikusan intézi a dolgokat, de vigyáznia kell a szájára - elmondhat olyasmit, amit nem kéne. Gyakran pletykás.

Az árkádos írás a girland fordítottja, ahogyan a személyiség is. A grafológia értelmezése szerint nem szívesen alkalmazkodik, ha mégis, azt csak azért teszi, mert tudja, hogy ez szükséges. Szúrós fajta, visszafogott és távolságtartó. Óvatos, zárkózott, kétszer meggondolja a cselekedeteit.

Bizalmatlan, és van rá esély, hogy számító is. Hirtelen irányváltásairól lehet megismerni a szöges írást. Már a nevében is benne van, hogy könnyedséget mellőzi. Nem túl engedékeny, és nem köt kompromisszumokat. Makacs, nem befolyásolható, akkor is, ha erre semmi szükség. Akadékoskodó típus, olykor kellemetlenkedő, de megbízható ember.

A fonalas írást nehéz elolvasni. Az író annyira széthúzza a betűket, hogy azt kiolvasni kihívás. A grafológia szerint, aki így ír, azt az érzetet kelti, hogy folytonos késésben van, állandóan siet. Valóban. Nehezen tudnak nyugodt tempót diktálni, és kissé megfejthetetlen típus.

Könnyen beilleszkedik, de sokszor alapvető képességekkel és tudással nem rendelkezik. Nem a legszilárdabb az idegrendszere. Vigyázni kell az írását döntő emberrel! Ennek az írásnak többféle változata van. Egyik jobbra dől, a másik balra, de létezik álló is. A dőlés iránya sokat elárul a lélekről.

Ha jobbra dönti betűit az illető, érzelmekkel fordul a másik ember felé, de minél jobban dől jobbra az írás, annál gátlástalanabb. Gyorsan dönt, gyorsan cselekszik. Ha azonban az írás balra dől vagy áll, az az ember pont ennek ellenkezője: visszafogottabb, visszavonuló típus. Nem az érzelem, inkább az értelem irányítja. Próbálja a kellemetlenségeket elkerülni az életében, azzal, hogy mindent jól megfontol.

Ha az írás hol jobbra, hol balra dől, határozatlan, bizonytalan emberrel van dolgunk. Ellentmondásos személyiség. Nemcsak az írás típusából következtet a grafológia a jellemre. Az írás mérete is számít. Ha valaki nagyon nagy betűkkel ír, fel akarja hívni magára figyelmet, tiszteletet vár el.

Nagynak az 5 milliméternél nagyobb betű számít. Az ennél kisebb betűk, melyek azonban mégis túlnyúlnak a középzónán, arra utalnak, hogy az illető lelkes, de nem olyan tiszteletet parancsoló, mint a túl nagy betűk írója. A felső zóna nagysága azt jelzi, hogy érdeklik a szellemi dolgok ezt az embert és intelligens.

Ha a betűk alsó szárai a normális méretet meghaladják, az illető az anyagi világ iránt érdeklődik jobban. Lényeges lehet, hogy mennyire köti a betűket egymáshoz egy ember. Hosszabb szavak esetében figyelhető meg, hány betűt köt össze valaki - ha nem köti őket, az írás kötetlen; ha négynél kevesebb betűt köt, akkor az írás gyengén kötött.

Utóbbi a logikus gondolkodókra jellemző. Ha a kötései nagyon szabályosak, az az ember nem túl önálló és bátortalan. Erősen kötött írása a felszínes, felületes gondolkodóknak van, akik olykor v. A kötetlen írást több módon is értelmezhetjük, de általában jellemző, hogy aki így ír, az nehezen alkalmazkodik, gondolkodása analitikus.

A betűk írásánál fontos, hogy meglegyen a megfelelő zónaarány. Ha valaki a felső szárakra teszi a hangsúlyt, akkor ábrándos személyiség, a valóság kevésbé érdekli, de tele van szellemi értékekkel. Az alsó szárakat hangsúlyozó ember a realitások talaján áll.

Ugyanígy abból is következtet a grafológia a személyiségre, ha valaki tágan formálja a betűket - ő erőteljesebb egyéniség, talpraesett és optimista -, aki azonban szűken ír, az inkább gátlásokra utal, félénkségre, bizonytalanságra, bizalmatlanságra.

Figyelhetünk arra is, milyenek az ékezetek az írásban. Aki szabályosan helyezi őket a betűkre, alapos és precíz ember. Ha magasra teszi az ékezetet, lelkes, tenni akaró személy. Az alacsonyra helyezett ékezetek viszont arról árulkodnak, hogy az illető nem hisz magában túlzottan.

Van, aki alig tesz ékezetet: határozatlan személyiség. Ellenben ha összeköti az ékezeteket, rugalmas és fantáziadús emberre gondolhatunk. Nem mindegy, mennyire nyomja rá a ceruzát a papírra. Aki túl erősen, arra jellemző az akadékoskodás, szőrszálhasogatás.

A kezdőbetűket kihangsúlyozó személyben túlteng az érvényesülési vágy, de az sem jó, ha valaki nagyon egyszerűen írja az iniciálét: a grafológia félénk, szerény emberként jellemzi, visszafogott, lehet kisebbségi komplexusa is.

Figyeljük meg, hogyan írják az emberek az utolsó betűt! Akinél méretes, az tekintélyéhes, szenvedélyes ember, viszont akinél ez a betű szinte hiányzik, annak kevés az önbizalma, gyorsan elfárad - de sokat szenvedett, magába roskadt, reményvesztett is lehet.

A grafológiát a bűncselekmények felderítésében, a párkapcsolatok elemzésében, sőt munkahelyeken is használják: pályaválasztásnál, a munkaerő kiválasztásánál is. Létezik kriminalisztikai grafológia is: bűncselekmények feltárásánál a kézírás alapján végeznek hazugságvizsgálatot, illetve az íráskörülmények felderítése a cél.

Elárul az írásod - titkaink a grafológiában