Az enyészetté lett tavaly Kovács Apollónia sírja: Így néz ki most a nyughely – Fotó!

Pályája csúcsán a magyar és cigány nóták királynőjeként emlegették Kovács Apollónia énekesnőt. A Kossuth-díjas előadóművész halála annál méltatlanabb volt: egy budakalászi idősek otthonában hunyt el 2012-ben, az otthon lakói nem is tudták, mekkora művész volt.

„Telefonon tudtam meg a kollégáktól, hogy meghalt” – mondta a Borsnak még 2012-ben Tolnai András, a 100 Tagú Cigányzenekar énekese. 

„Apollónia hét-nyolc éve visszavonult, egészségügyi okok miatt, súlyos szívbeteg volt és reumával küszködött. Úgy döntött, nyugalomban szeretne élni. Régebben a legjobban fizetett énekesnők egyike volt, de élete vége felé sajnos nehéz körülmények között élt. Nem volt gyermeke, csak egy unokahúga, aki egyben a keresztlánya is volt” – mesélte a Borsnak szomorúan a régi pályatárs.

Kovács Apollónia az utóbbi időszakban már olyan rossz állapotban volt, hogy 2011-ben a Kossuth-díjat sem tudta átvenni, keresztlánya jelent meg helyette.
„A díjtól meghatódott. Halálával egy korszak zárult le. Ő volt a népdalok, a magyar nóták és a cigány dalok királynője, több generáció nőtt fel a művészetén, pótolhatatlan veszteség az eltávozása” – mondta Tolnai.

Mi történt Kovács Apollónia sírjával?

A 2012-ben elhunyt énekesnőt, előadóművészt a Fiumei úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Bár a művésznő 1974-ben megözvegyült, és férje, Grabócz Miklós elvesztése után nem házasodott újra, sírját sokáig rendben tartották a rokonai és a tisztelői. Egy évvel ezelőtt a Ripost viszont arról számolt be, hogy szégyenteljes állapotba került Kovács Apollónia sírja. A nyughelynél álló fakereszt kidőlt, az üres váza felborult, pedig a sírfelirat egyértelműen jelzi, hogy egy kivételes tehetségű művésznő nyugszik a földben.

„Kossuth-díjas előadóművész. A magyar nótát és népdalt lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépséggel, kivételes tisztasággal szólaltatta meg” – áll a sírkövön.

„Most voltam kint nála a temetőben, nagyon szomorú a látvány. Sajnos ennyi a művészet és a Kossuth-díj. A kollégái, művésztársai is elfeledkeztek róla” – háborgott a Ripost-nak Kovács Apollónia neve elhallgatását kérő ismerőse tavaly júliusban.

Rendbe hozták a Kossuth-díjas művész végső nyughelyét

A Bors egyik olvasója a minap – még a heves esőzések előtt – járt kint a VIII. kerületi sírkertben. Megnyugodott, amikor meglátta, hogy Kovács Apollónia sírját azóta rendszeresen gondozzák és a keresztet is a helyére tette valaki.

„Még emlékszem is a felháborodásomra, amikor tavaly megláttam, mi történt a szomorú sorsú művész sírjával. Pár napja, még a hétvégén viszont azt tapasztaltam, hogy azóta rendben van tartva, úgy, ahogy az egy Kossuth-díjas művésznő végső nyughelyéhez illendő” – magyarázta olvasónk.

Kovács Apollónia bejárta a világot

Kovács Apollónia gyermekkorát nagyrészt Nyárádremetén töltötte. A második világháború idején Kolozsvárott figyeltek fel hangjára, de csak a béke beállta után, 1945-46-ban a Józsa Béla Athenaeum Művészképzőjében tanulhatott. Tanárai Borbáth Magda, Maczalik Gabriella és Poór Lili voltak. Magánúton képezte tovább hangját Lorenz Kornéliánál és Szikossy Gizellánál.

A végzés után színésznő volt egy nagyenyedi magántársulatnál. 1949-ben a Nagyváradi Szigligeti Színházhoz szerződött. Rendszeresen énekelt a város római katolikus székesegyházának kórusában. Az 1950-es években gyakran szerepelt a kolozsvári rádióban népdalfelvételeivel, az évtized második felében már a Magyar Rádióban is hallható volt későbbi férje, Grabócz Miklós közbenjárására.

1961 novemberében települt Magyarországra, szabadfoglalkozású előadóművészként Budapesten élt, és magyar cigánydalokat adott elő. Már 1962-ben elkezdett külföldön szerepelni. A következő évtizedekben egészen Kanadáig, Új-Zélandig eljutott. 1964-ben kötött házasságot Grabócz Miklóssal, 1974-ben megözvegyült.

Nemcsak előadta, hanem férjével gyűjtötte is a dalokat, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre. 2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve előadó-művészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. 2011-ben megkapta a Kossuth-díjat is, de ezt már személyesen nem tudta átvenni.

Élete utolsó szakaszában súlyos betegségek kínozták. Egy idősek otthonában halt meg.