Manapság már öntözés nélkül, kizárólag a természetes csapadékra hagyatkozva, nem lehet biztonságos és eredményes kertészkedést folytatni.
Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk öntözési kérdésekkel, ezekből választottam ki az itt következő néhány leggyakoribbat.
Kevés, vagy sok vízzel öntözzünk?
Vegyük figyelembe, hogy tíz liter vízzel a talaj felső 1-2 cm vastag rétegét tudjuk átnedvesíteni. A homoktalaj könnyebben átnedvesíthető, de gyorsabban kiszárad, a vályog- és agyagos talaj átnedvesítéséhez több öntözővíz szükséges, de tovább tárolja a vizet.
Ritkábban vagy naponta öntözzünk?
Sok kerti növény, mint például a muskátli, az egyszeri kiszáradást sem viseli el, ezeket naponta kell öntözni. Mások kevésbé érzékenyek a vízhiányra, ezeket ritkábban, de nagyobb vízmennyiséggel kell ellátni. A vizet mindig a növény gyökeréhez és nem a leveles hajtásaira kell önteni, mert a növény a víz többségét a talajból veszi fel. A levelek öntözése – különösen napsütéses időben – súlyos perzselést okozhat!
Lakás és Kert magazin - keresse a keddi Borsban!
Olvasson kényelmesen, fizessen elő a Borsra: http://www.borsonline.hu/elofizetes
A nap melyik szakaszában öntözzünk?
Napnyugta után, vagy kora reggel öntözzünk, mert ekkor a legkisebb a párolgás mértéke, tehát takarékoskodunk a vízzel. Napsütéses időben – különösen a szórófejes öntözésnél – a kijuttatott víz nagyobb része elpárolog és nem nedvesíti a talajt.
Milyen vizet használjunk az öntözésre?
Öntözésre a tiszta, közömbös kémhatású (pH 7.0) víz a legjobb, ez származhat kútból, vízvezetékből, folyó- vagy állóvízből. A források vize többnyire sok ásványi anyagot tartalmaz, kevésbé alkalmas a kerti növények öntözésére, s nem ajánlott a nagyon hideg öntözővíz sem, mert lehűti, károsítja a leveleket. Kiváló viszont a tartályokban összegyűjtött csapadékvíz, mert nincsenek benne ásványi anyagok és csak az első esőcseppek szennyezettek porral, korommal, füstgázokkal. Gyűjtsünk tehát minél több esővizet!
Melyik a legkedvezőbb öntözési módszer?
A kannával öntözés takarékos, eredményes, de fáradságos. A locsolócsővel öntözés kényelmes és sikeres lehet, ha nagyon gondosan folytatjuk, vagyis a víz oda kerül, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szórófejes öntözés eredményes ugyan, de nagyon sok vizet pazarol, mert a légkörbe juttatott vízcseppek jelentős része elpárolog. A legkedvezőbb a csepegtető öntözés, mert a víz közvetlenül a talajba kerül és hasznosul; takarékos és automatizálható is, vagyis nem feltétlenül kívánja a kertész személyes jelenlétét és munkáját.
Végül következzen néhány általános javaslat!
A szőlőtőkék sok vizet vonnak el a talajtól a harmatgyökereik, a gyökértörzsön fejlődő felszívó és a talpgyökereik útján. Kedvező időjárás esetén a szőlő nem igényel rendszeres öntözést, aszályos időszakban azonban a tőkék több és jobb terméssel hálálják meg a vízpótlást!
A törzses gyümölcsfák gyökérzete nagy talajtömeget hálóz be. Ennek ellenére meghálálják a rendszeres öntözést. A sekélyen gyökeresedő sövények, a karcsú orsók és a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, szamóca) csak öntözéssel érlelnek bőséges és jó minőségű gyümölcstermést.
A veteményes és virágos ágyások növényeit rendszeresen kell öntözni, lehetőleg kéthetenként műtrágyás tápoldattal is.
A gyógy- és fűszernövényeket csak aszályos időszakban ajánlatos öntözni, mert ezzel csökkentjük a bennük levő, értékes illóolajok kialakulását.
A sziklakerteket és a pozsgás növényeket, valamint a kaktuszféléket csak nagyon ritkán és kis vízmennyiséggel szabad öntözni.
