Az utcánkban lévő kínai büfé tulajdonosnője egyszer megkérdezte tőlünk, hogy tartunk-e jádét. A következő kérdése az volt, hogy „és hamis”? A jáde kultusza Kínában ugyanis több ezer éves. Ő ezért tudta, hogy az igazi jáde ritka, és drága. A jádénak kínált ásványok döntő többsége vagy egy másik természetes kő, vagy egy festett utánzat, de lehet akár műanyag is. Elég nagy az esélye, hogy a Te jádéd sem valódi!
Essünk túl az első sokkon! Olyan ásvány, hogy „jáde” tulajdonképpen nincs is! Két különböző ásványt, a jádeitet, és a nefritet nevezik közösen jádénak. A jádeit a piroxéncsoportba tartozik, a nefrit az amfibolcsoportba. A jádeit szemcsés kristályokból épül fel, a nefritkristályok rostosak. A jádeit sokféle színben fordul elő, lehet zöld, ibolyaszínű, rózsaszín, barna, kék, fekete, sárga. A nefrit szűkebb színskálán mozog, elsősorban zöld. 1863 előtt azt gondolták, hogy a két kő egy és ugyanaz. Akkor fedezte fel Alexis Damour francia geológus a különbözőségüket. A “jáde” nevet csak a közös kulturális múlt miatt őrizték meg.
#roziacsiga hat alapszabálya jáde vásárlásához:
1.) Nem minden zöld kő jáde, és a jáde sem mindig zöld.
2.) A helynév előtaggal ellátott jádék gyakran hamisak. (maláj jáde, kínai jáde)
3.) A fantázianévvel ellátott jádék szinte mindig hamisak. (paradicsom jáde, óceán jáde).
4.) A "valamilyen színű" jádék többnyire hamisak. (fehér jáde, kék jáde)
5.) Ha az eladó „jádét” kínál neked, és nem tudja, hogy az jádeit, vagy nefrit, akkor valószínű, hogy nem valódit árul.
6.) A világ legdrágább ásványainak listáján a jáde igen előkelő helyen, rendszeresen az első tízben szerepel. Nem életszerű, hogy ezer-kétezer forintért valódi jáde karkötőt kapsz gömbölyűre csiszolt golyókból.
2.000 karakterbe most ennyi fért bele. Folytatjuk a jáde bemutatását tízrészes sorozatunk ötödik részében, március 14-én, csütörtökön. Az összes korábbi cikket megtalálod ennek az oldalnak a legalján, a PR cikkek között. Keresd a tudást #roziacsiga Facebook oldalán is!
