Munka vagy család? Kisgyerekes anyaként ez a legnagyobb kérdés. Bea elmeséli, hogy tudta összeegyezteti a kettőt úgy, hogy a családi kasszába is beszálljon.
Hogyan változtatta meg Bea életét egyetlen tanfolyam?
Kétgyerekes anyuka vagyok, jelenleg még GYES-en a kisfiammal. A kislányom már mehetne óvodába, de mivel itthon vagyok, oda nem vették fel. Ez persze hatalmas kötöttséget jelent nemcsak most, hanem a későbbiekben is.
A GYES előtt Budapestre jártam be több műszakban dolgozni az egyik üzletlánchoz, de két kisgyerek mellett lehetetlen így pénzt keresni. Aki anyuka, tudja jól, hogy mindig elérhetőnek kell lennünk, a kicsiket is hozni-vinni kell. Ha betegek, rendszerint mi vagyunk velük otthon, ráadásul nálunk a férjem is kétműszakosban van.
A kislányunk megszületése után félévvel ezért elkezdtem keresgélni, hogy mihez is kezdhetnék. Valami olyan munkát szerettem volna, amelyet otthonról, rugalmas munkaidőben is végezhetek, és nem mellesleg még a konyhára is hoz valamit.
A gyerekek sokba kerülnek, nem várhatom el a férjemtől, hogy beleszakadjon a mi eltartásunkba. Meg amúgy sem szeretem, ha „ki vagyok másnak szolgáltatva”. Szeretek dolgozni, emberek között lenni, nem vagyok buta a számítógéphez sem, van érettségim, szóval nem vagyok egy elveszett típus.
Épp a neten nézelődtem valamilyen lehetőség után, amikor megláttam egy tanfolyamhirdetést. Egy Grafikus OKJ tanfolyam volt Budapesten. Bevallom, addig meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg újra tanuljak, de ez a hirdetés pont kapóra jött. Mindig is vonzott a művészet és a grafikus szakma, csak az érettségi után máshová sodort az élet, aztán férjhez mentem és jöttek a gyerekek. De a hirdetés láttán nem volt kérdés, hogy ismét „beülök az iskolapadba”. Hiszen grafikusként ráadásul otthonról is lehet dolgozni, ami nekem – ugye –– elsődleges szempont volt.
Nem gondolkoztam sokáig, azonnal jelentkeztem. Mivel a tanfolyam megfizethető volt, és csak heti két napot kellett valahogy megoldani a bejáráshoz, a férjem is támogatott benne. Tudta, hogy ez az, amit valóban szívesen csinálnék.
El sem tudom mondani, mennyire jó volt újra emberek közé menni, klassz tanároktól jó fej társakkal együtt tanulni. Végre kiszabadulhattam a büfiztetés és pelenkacserék világából, ráadásul egy szuper helyre, a Kisképzőbe járhattam. Azelőtt sohasem voltam ott, de teljesen lenyűgözött ez az inspiráló környezet.
Szerencsére nagyon hamar ráéreztem a szakmára, amiért mindig is hálás leszek a tanáraimnak. Már a tanfolyam ideje alatt elkezdtem kisebb munkákat bevállalni, persze az
elején csak ismerősöknek. Névjegykártyákat, szórólapokat terveztem, később pedig már a barátnőm honlapjának megtervezésében is segédkeztem.
Ez mind-mind szuper lehetőség volt a gyakorlásra, nem utolsó sorban pedig referenciagyűjtésre. Mire befejeztem az OKJ Grafikus tanfolyamot, már jó sok referenciamunkát tudtam felmutatni.
Most épp azon vagyok, hogy tovább bővítsem az ügyfélkörömet. A kezdet nagyon ígéretes, és ha ilyen ütemben fejlődik tovább a kisvállalkozásom, sokkal többet fogok keresni, mintha visszamentem volna dolgozni kétműszakba. Ráadásul teljesen én oszthatom be az időmet, így nem kell, hogy lelkiismeretfurdalásom legyen a gyermekeim miatt.
