Amikor az embernek szűkös lesz az otthona (például azért, mert bővül a család a gyerekek érkezésével, esetleg már olyan nagyok, hogy külön szobát szeretnének), akkor vagy új után néz, vagy elgondolkozik azon, miként bővíthetné a már meglévőt. Ha olyan szerencsés és van módja az utóbbira, akkor jó ötlet lehet a tetőtér beépítése. Ehhez adok ma néhány szempontot és ötletet.
Mielőtt lelkesen belevágnánk a tetőtér beépítésébe, érdemes néhány dolgot figyelembe vennünk. Mindenekelőtt persze azt, hogy sokat kell majd lépcsőzni, másrészt a tető ferde síkját is szokni kell.
Ha már itt tartunk, fontos szempont, hogy a tető formája és a ház szerkezeti állapota egyáltalán alkalmas-e a beépítésre. Velünk előfordult már, hogy azért nem vettünk meg egy házat, mert mindenképpen szerettük volna beépíteni a tetőteret, de a megkérdezett statikus némi vizsgálódás (tartófalak szilárdsága, födém erőssége, stb.) után eltanácsolt minket tőle.
Nem lehet bármit építeni
Ha meghoztuk a döntést, akkor nem árt jó alaposan körülnézni, hogy amit elképzeltünk, az egyáltalán megépíthető-e a helyi szabályok szerint. Ugyanis országos és helyi rendeletek egyaránt meghatározzák, mit lehet egy adott telken építeni, illetve miként lehet bővíteni a már meglévő épületet.
Az odáig tiszta, hogy a beépítettség mértékét mindenhol helyileg szabályozzák, ám azt nem árt tudni, hogy ha például a külső falak mentén építjük meg a lépcsőházat vagy jó ötletnek tartunk egy erkélyt a tetőtérhez csapni, akkor már növeljük az alapterületet.
Talán kevesebben tudják, de fontos tisztában lenni az úgynevezett szintterületi mutatóval, ami gyakorlatilag a telek teljes területének és az összes szint hasznos alapterületének a hányadosa.
Ebben az esetben már bizony számít a padlástér beépítése, hiszen ha van egy 1000 négyzetméteres telkünk és azon mondjuk 0,3 lehet a maximális szintterületi mutató, akkor az összes beépített szint hasznos alapterülete maximum 300 négyzetméter lehet (a pince nem számít).
Ami persze nem kevés, de ha ez az arányszám csak 0,2, akkor már izgalmasabb a helyzet. Valószínűleg nem fogjuk meghaladni, de érdemes utánanézni.
A tetőtér előnyei…
Kezdjük az előnyökkel! A legnagyobb természetesen az, hogy jelentősen megnő a lakható terület nagysága, „kitágul” a ház, kényelmesebb lesz az életünk. Míg a furcsa, ferde síkok nehézséget is jelentenek, addig némi pozitív és kreatív hozzáállással ezt előnyünkre fordíthatjuk és kifejezetten egyedi megoldásokkal rukkolhatunk elő.
A tetőtérnek van valami sajátos romantikus hangulata, mintha lenne egy saját kuckónk, ahol senki sem háborgat (nem véletlen, hogy a tinédzserek annyira szeretik).
Ugyan a tető ferde síkját szokni kell, középen a belmagasság egészen nagy lehet, amitől tágasabbnak tűnhet a tér. Ha elég ablakot teszünk be, akkor semmi sem akadályozza majd a fény beáramlását.
…és hátrányai
A tetőtér beépítésének az előnyei mellett akadnak hátrányai. A lépcsőzés egy dolog, az azért nem akkora gond általában, érdekesebb kérdés, hogy a tető ferde síkját (mint már említettem) szokni kell.
Ezek persze alapvetően komfortkérdések, ami viszont már zsebbe vág az az, hogy jó eséllyel egyedi bútorokra lesz szükség és ez nyilván drágább, mint a kész. A tetőtéri ablakok esetében is érdemes nagyon odafigyelni, pláne, ha le szeretnénk látni az utcára.
Ami ennél még fontosabb az a szigetelés, és itt nem csak az esőről-hóról van szó, hanem a hideg és a meleg elleni védelemről (ha nyári kánikulában mentünk már fel padlásra, akkor nagyjából lehet sejtésünk arról, utóbbi mennyire fontos; nem megfelelő szigetelés mellett gyakorlatilag lakhatatlanná válhat a drágán beépített tetőterünk).
Hogyan építsük be a tetőteret?
Teljes útmutatót természetesen nem tudok adni, ahhoz egy komolyabb kézikönyv kellene, de néhány szempontot azért megpróbálok felvillantani.
A legfontosabb, döntő kérdés a hiányzó hő-, és hangszigetelés megoldása. Mindkettő kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tetőtér élhető legyen. Többféle módszer lehetséges, én az Ytong rendszerét ajánlanám.
Az Ytong falazóelemek és válaszfal lapok ugyanis nem csak a térelválasztás segítenek megoldani (tételezzük fel, hogy nem egyetlen helyiséget szeretnénk varázsolni a tetőtérben), hanem a belső klíma szinten tartását is segítik.
Többször említettem már a tetőtéri, a szokásostól esetleg eltérő síkokat és szögeket, ezzel a rendszerrel ez nem jelent különösebb gondot, mert az elemek könnyen alakíthatók akár egy fűrésszel is.
Ami lényeges, hogy például fa födémek (vagy bármilyen viszonylag nagy alakváltozású födém) esetében a válaszfalakat úgy tervezzük, hogy azok mindig gerendára (keresztirányú falak esetében kiváltóra) essenek, mert így nem szakad át a pallóterítés és nem károsodnak a válaszfalak.
Amikor a tetőszerkezethez csatlakozunk, akkor minden esetben használjunk valamilyen rugalmas kitöltést (például poliuretán habot).
További részleteket itt lehet és érdemes még olvasni erről, én azért azt javasolnám, hogy ne álljunk neki egyedül, legalább a tervezésnél kérjük mérnök segítségét. Annál inkább, mert akár az ablakok megfelelő elhelyezésével, a jó átszellőztethetőséggel rengeteget spórolhatunk például a nyári melegek idején.
Összességében azt gondolom, hogy a tetőtér beépítése sokak számára reális megoldást jelenthet a terjeszkedésre, ár-érték arányban is nagyon jól járhatunk vele, de érdemes előzőleg alaposan felmérni a lehetőségeket, az országos és helyi szabályokat és ne felejtsük el szakember segítségét sem kikérni!
Írta: Csák Gyula
https://www.ytong.hu/images/Muszaki_prospektusok/Epitesi_1x1_A6_2019-08-05.pdf
