Szinte nincs olyan ember, aki ne tett volna már életében legalább egyszer újévi fogadalmat, és ne határozta volna el, hogy a következő évben minden más lesz. A kutatások szerint leggyakrabban az életmód és az egészség területén szeretnénk változtatni – más kérdés, hogy tudjuk-e tartani magunkat az elhatározásunkhoz. Van, akinél az azonnali megoldás működik, mint például holnaptól abbahagyni a dohányzást, és van, akinél inkább a fokozatos ártalomcsökkentés válik be.
A Micra Market Research tavalyi reprezentatív kutatása szerint minden negyedik megkérdezett szeretne változást elérni az élet valamely területén: 64 százalékuk az életmódot, 63 százalékuk pedig az egészséget jelölte meg, amelyet a káros szenvedélyek (22%), a szerelem és a párkapcsolat (19%), valamint a pénzügyi szokások (14%) követnek. Az már más lapra tartozik, hogy mennyire vagyunk eredményesek ezeknek a fogadalmaknak a betartásában. „A pillanat hevében meghozott döntések ugyanis ritkán vezetnek eredményre, hacsak nincs mögöttük gondos tervezés” – mondja Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
Ráadásul sokan hajlamosak többet vállalni annál, mint amire képesek, és gyakran nem is belülről fakadó motiváció hajtja őket, hanem hogy megfeleljenek a környezetük elvárásainak. Ez pedig sok esetben nem elég; az érdemi változtatásokhoz komoly erőfeszítésre van szükség. Ezért célszerű tudatosan kitűzni a célokat, konkrét mérföldköveket rendelni az egyes időbeli szakaszokhoz, és fel kell készülni a nehezítő körülményekre is.
„A tapasztalatok szerint nem csupán a kudarcos helyzeteken szoktak félresiklani az életmódváltoztatásra vonatkozó próbálkozások, hanem az elkeseredés miatt is, amit azért érzünk, mert úgy véljük, nem tudunk megbirkózni egy felmerülő nehézséggel. Fogadjuk el, hogy a szokások változtatása mindenki számára nehéz, és a kudarc a változás velejárója. De nem azt jelenti, hogy a végeredmény is kudarcra van ítélve” – szögezi le a szakember.
Az egyik leggyakoribb újévi fogadalom a dohányzásról való leszokás – aki nekifutott már ennek, az tudja, hogy milyen nehéz végigcsinálni. Beszédes eredmény, hogy a nikotinfogyasztók 30 százaléka döntött tavaly decemberben a dohányzás elhagyása mellett, de ennek megtételéig csak 15 százalékuk jutott el. A későbbiekben pedig még tovább gyengült a megkérdezettek kitartása: január közepén háromból ketten tartották magukat a fogadalmukhoz, a válaszadók 24 százaléka azonban ekkorra már feladta az elhatározását.
A sikermutató persze egyénfüggő, de általánosságban azért elmondható, hogy könnyebb dolga van annak, aki kisebb lépésekben kezdi a változást. A felmérés szerint azok eredményesebbek voltak a fogadalmuk megtartásában, akik a dohányzás mértékének csökkentése vagy valamilyen ártalomcsökkentett dohányipari megoldás – hevítéses dohánytermék, e-cigaretta, nikotinpárna - használata mellett döntöttek. Azok számára, akik nem akarnak vagy képesek lemondani a cigarettáról, érdemes lehet tájékozódni az ártalomcsökkentett megoldásokról. A nikotinfogyasztásnak ugyanis már nem csupán a hagyományos cigaretta az egyetlen módja, amelyben a dohány égése közben keletkező károsanyagok belélegzése okozza az ártalmak jelentős részét. Az alternatív dohányipari technológiák* tartalmaznak ugyan nikotint, de égéssel nem jár a használatuk. Azt is fontos megjegyezni, hogy ha eleinte csak az ártalomcsökkentésben gondolkodunk, akkor is érdemes kijelölni egy dátumot, amikor teljesen leállunk káros szokásunkkal.
*Ezek a termékek nem kockázatmentesek, és függőséget okoznak. További információkért kérjük látogassa meg az égéshelyett.hu oldalt.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás. A kutatás létrejöttét és ennek a cikknek a megjelenését a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. támogatta.
