Az energiarendszer átalakulása és a klímaváltozás miatt egyre fontosabb, hogy az energiakereskedők a lehető legpontosabb meteorológiai előrejelzések birtokában legyenek. A technológiai fejlődés impresszív haladást ért el az elmúlt évben is, a szakembereknek azonban versenyt kell futniuk az idővel.
A hatékony és eredményes villamosenergia-kereskedelemnek egyre inkább nélkülözhetetlen feltétele a megbízható regionális és globális időjárás-előrejelzések rendelkezésre állása. A hazai energiakereskedelmi piac meghatározó szereplőjének számító MVM Partner kereskedői is rendszeresen megkapják a rövid és hosszú távú európai, tengerentúli és kínai időjárást előre jelző prognózisokat.
Minél rövidebb időtávú az előrejelzés, annál megbízhatóbb, ezért a napon belüli és a másnapi piac az energiakereskedésben egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Amennyiben a termelés eltér az előre jelzetthez képest, akkor a különbözetet a piaci szereplőnek le kell kereskednie, és részben ennek hatására a kereskedés egyre inkább közelít a termelés idejéhez, a kereskedési időtávok csökkenése pedig a piaci likviditás növekedésével jár.
A nap- és szélenergia termelés, illetve a fűtési és hűtési igények időjárásfüggő jellege közismert, az azonban már valószínűleg kevésbé, hogy egy bizonyos régió vagy ország energiarendszerére és -piacaira akár távoli vidékek hőmérsékleti és egyéb viszonyai is képesek hatni. E hatást erősíti az európai villamosenergia-rendszer és -piacok integrációja, de hasonló irányba hat a cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepének növekedése, valamint ezzel párhuzamosan a vezetékes gázszállítások európai részarányának csökkenése is.
Az Európa-szerte folyamatosan bővülő időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitások súlya egyre jelentősebb. A kontinens villamosenergia-infrastruktúrájának és árampiacainak egységesülése következtében pedig befolyásuk is egyre nagyobb az árak meghatározásában. Az egyes országok és régiók rendszereinek egyre szorosabb összekapcsolódása miatt nem csak a megújulók, de a jelentősebb hagyományos erőművi kapacitások termelésének változásai is érezhetően befolyásolják akár a kontinens túlsó oldalának energiapiacait is. A hagyományosnak nevezett fosszilis és nukleáris erőművek termelését is képesek alakítani az időjárási körülmények, például az energiahordozók szállítási útvonalául és hűtésükre is szolgáló folyók nyári felmelegedése vagy alacsony vízállása révén. Globális léptékű hatást gyakorolnak az energiaárakra az LNG-piac fejleményei is, az LNG-tankerek gyakorlatilag globalizálták a gázpiacot. A lokális időjárási jelenségek így akár globális jelentőségre is szert tehetnek, a helyi kereslet és kínálat közvetlen befolyásolásával - közvetetten - a világ távoli pontjának piaci viszonyait is formálva. A legnagyobb felvevő piacoknak számító Európa és Ázsia téli fűtési igényei már kölcsönösen képesek voltak alakítani a helyi árviszonyokat is.
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb, szélsőségesebb, az energiatermelési és -fogyasztási viszonyokat érdemben befolyásoló extrém időjárási jelenségek előrejelzése a hagyományos modellek dinamikus szemléletével mind nagyobb kihívást jelent. A meteorológiai előrejelzések erősödő bizonytalansági tényezői miatt a hosszabb távú termelési előrejelzések megbízhatósága az utóbbi évtizedekben határozottan csökkent. A szélsőséges időjárási események kialakulásának esélyét növeli, hogy 2023-ban a felmelegedés ugrásszerű gyorsulása volt megfigyelhető. A környezet- és egészségkárosító légszennyezés mérséklődésének részeként ugyanis a korom és kén-dioxid-kibocsátás is mérséklődött, és miután ezek az aeroszolok elősegítik a felhőképződést, ezáltal pedig a napsugárzás visszaverését, csökkenő jelenlétük a légkört hűtő hatás gyengülését vonta maga után. Ez pedig az energiafelhasználást is befolyásolja.
A dinamikus előrejelzési modellek óriási számítási kapacitást igényelnek, és még a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépeknek is négy-hat órába telik a prognózisok előállítása. A szélsőséges időjárási eseményeket ráadásul e modellek csak korlátozott pontossággal, 10-15 napos időtávon legfeljebb 15-20%-os valószínűséggel képesek prognosztizálni.
A mesterséges intelligencia (MI) időjárás-előrejelzési célú alkalmazásában az elmúlt évben jelentős előrelépés történt. Az MI-modellek a hétnapos előrejelzésekben már jobban szerepelnek, mint a korábban hagyományosan legpontosabbnak számító Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF - European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) modellje. A megújuló villamosenergia-termelés rövid távú menetrendezéséhez is hozzájárulni képes mesterséges intelligencia alapú időjárás előrejelző platformokat az MVM Partnernél is egyre inkább használják.
Az MI-modellek statisztikai alapú vizsgálata nem csupán az aktuális időjárási adatokkal tud dolgozni, hanem képes a korábbi értékeket és egyéb, nem direkt paramétereket is figyelembe venni. Az MI-modell jóval kisebb számítási kapacitást igényel, így a prognózis akár percek alatt elkészülhet.
