Bálványokat dönt romba hamarosan megjelenő botránykönyvében az úszónő, aki számtalan híres, családos sportikonnal szexelt az évek során. Például egy szőke, nős vízilabdázóval is. Szepesi Niki júniusban megjelenő kötetében a férfiakról és a testiségről vall sokkolóan nyersen. Íme, egy részlet az Én, a szexmániás című kötetből.
„Szexőrültnek is tarthatsz, de ugyanúgy árulónak is. Besúgónak, aki valami megmagyarázhatatlan vágytól vezérelve a szeretőiről vall. A szeretőiről, a hódításairól. Ez a könyv is árulás, a célja pedig, hogy kiteregessem a szennyest. Nem szép dolog, de ha végigolvasod majd, megértesz.
Akkor már tudni fogod, hogy tanúja voltam megannyi bizarr szituációnak és megszámlálhatatlan kalandnak. Én akartam ezt. Én kergettem a vágyat, és a vágy jött mellettem, jött velem kézen fogva. A nálam okosabbak azt mondják, az élet már csak olyan, hogy megszületsz, meghalsz, a kettő között pedig dugsz megállás nélkül. Ennyire egyszerű. Mert ha végiggondolod, és ha néhány pillanatra elfelejted, kitörlöd magadból az álszentséget, te is tisztában vagy ezzel.
Szex, mint az élet értelme. Sok férfival volt dolgom, sokan megb…tak, és voltak, akiket én tettem magamévá. Ne süsd le a szemed, ne pironkodj a szavaktól, a kifejezésektől! Írhatnám azt is, hogy szerelmeskedtünk. Mert ez romantikusabb, ez költőibb, ez szalonképesebb.
Te minek nevezel egy hatperces menetet? Egy olyan pasival, akit bálványozott az ország, a vízilabda-válogatott sztárja volt, egyik a sok közül. Szöszke fürtök, angyalarc, s mellé persze komoly kapcsolat, feleség, kisgyerek. De ez sem zavarta őt. Ez sem gátolta meg abban, hogy ott bent a sötétben, ahol ketten maradtunk, mert úgy alakítottuk, úgy akartuk, jól megkefélt.
Illetve… Mondom, hat percig tartott. A mocskos szemét eközben meg sem akart csókolni. Csak a kielégülésre hajtott, a spriccelésre, a saját örömére, és úgy tekintett rám, mint egy szajhára, aki örüljön annak is, hogy a farkát a szájába veheti.”
