Ha a veszprémi kézilabda-fanatikusokat megszavaztatnák arról, melyik külföldi ászukat becsülik a legtöbbre, az izlandi Aron Pálmarsson végezne az élen.
A 25 éves Pálmarsson angyali türelemmel viselte a Vardar Szkopje elleni BL-negyeddöntő-visszavágón (30-30) azt, amint a macedónok lépten-nyomon torkon ragadják, földre teperik, csípik, rúgják, gyomrozzák. A gyerekkorában profi focistának készült bal átlövő ugyanis tudta, azért teszik ezt vele, mert a szkopjei első derbin – idegenben 29-26-ra nyert a Veszprém – hét varázslatos gólt dobott, és a Vardar-búcsúztatóból oroszlánrészt vállalt.
Most a május 28–29-i kölni BL Final Fourra készül, és helyzete pikáns, ugyanis a bakonyiak azzal a Kiellel csatáznak a 28-ai elődöntőben, amelynek színeiben Pálmarsson két BL-t (2010, 2012) nyert. De hát azért jött Veszprémbe, mert itt is mindenki BL-t akar nyerni. Az izlandi bombázó balatonfüredi házában szívesen foglalkozik csaknem félmázsás labradorjával, a kutya a kieli Laboe strandon is kiváltotta a fürdőzők csodálatát.
A klasszis 17 évesen döntötte el, hogy kézilabdázó lesz, a bakonyiakkal nyert már Seha Ligát, Magyar Szuperkupát, nemrég a Szeged rovására Magyar Kupát is. Kedvence a Balaton, azt tervezi, hogy megtanul magyarul, és persze nincs kifogása amiatt, hogy Nagy Laciékkal „spanyolos kézilabdát” játszanak. Azt nehezen feledte, amikor a 2012-es londoni olimpia negyeddöntőjében Izland kikapott a magyaroktól, igaz, bánatát enyhítette, amikor beválasztották a játékok All Star-együttesébe.
