Fegyverrel fölszerelkezett korábbi ökölvívók védelmezik a Nemzeti Múzeumot, köztük Bacskai apuka.
Forrás: Bánkúti Sándor
Némi túlzással fél válogatottra való öklöző dolgozik a patinás múzeum őrei sorában. Maga a biztonsági főnök, Pataki János is a ring világából érkezett.
– Az ökölvívás fizikai és pszichikai tartást ad – magyarázza Pataki.
– A VII. kerületi Chicagóban nőttem föl, és ott bizony szükség volt az ökleimre. Ezért is mentem a Bp. Építők Fémmunkásba bokszolni.
A biztonsági főnök előszeretettel alkalmaz egykori bunyósokat, akiket megbízható embereknek tart. Előbb Szentirmai Zoltánt vette fel, majd az egykori Eb-második, két olimpián járt 55 éves Bacskai Imrét, aki pályafutása végeztével a válogatottnál és a Vasasnál edzősködött.
Imre olyan, mint én, a pisztolyát sohasem szeretné használni
– mosolyog a főnök. Bacskai nem takargatja, edzőként annyi méltánytalanság érte, hogy megcsömörlött az amatőr boksztól, ezért inkább szakmát váltott. Európa-bajnok fiára, Balázsra roppant büszke, ám hogy a Bendzsi becenevű srác ott lesz-e Rióban, azt csak az égiek tudják.
– Amikor edzősködtem, a játékvezetők veregették a vállamat, hogy Balázs micsoda tehetség, aztán a meccseken lepontozták. Itt, a múzeumban nyugalomra leltem, nézegethetem kedvenc történelmi személyiségem, gróf Széchenyi István tárgyait és Szent István koronázási palástját.
