Cser Krisztián élete nem szokványos: fizikusból lett operaénekes. Aztán pedig sportőrült. Reméli, hogy életmódváltásával jó példát mutat, akár az operarajongóknak is.
A világszerte ismert operaénekes zenész családból származik, de ő a reál tárgyakban is jeleskedett a gimnáziumban, így lett fizikus. Közben persze tudott volt, hogy gyönyörű hanggal áldotta meg a sors, de arról, hogy a jövőjét inkább ezen a területen képzeli el, jóval később döntött. Az egzakt tudományok iránti tehetsége és az operaénekesek óvatossága így együttesen megágyazott a sporttal szembeni óvatosságnak: otthon fekvőtámaszozgatott, de például szabadban nem mert futni, nehogy megfázzon.
– Aztán valahogy mégis nekiveselkedtem, de nem tudnék csak egy okot mondani, hogy miért – kezdi a 38 éves művész. – Jött is rám egy kis súlyfelesleg, de nem komoly, nehezebben is bírtam a túrákat, amik korábban könnyen mentek. Egyszer magasabb cukorszintet mértek, vettem is otthonra egy mérőt, de kiderült, hogy semmi bajom, a koleszterinem a határértéken mozgott. Ez így együtt indított el azon az úton, hogy közeledve a negyvenhez, úgy éreztem, kellene kezdenem magammal valamit.
Egy jó barátja éppen ekkor hozta össze Palik Lászlóval, aki először a futásban, majd az erősítő edzések kialakításában volt segítségére.
– Azt mondta, vegyek egy jó futócipőt, és percenként növelve a napi adagot, rendszeresen fussak, de ezt három hónapig semmiképpen se hagyjam abba – folytatta Krisztián. – Nos, amíg a korábbi próbálkozásaim gyorsan elhaltak, ez most már hónapok óta kitart, tíz kilométert simán lefutok, sőt immár versenyeken is indulok. Közben elkezdtem úszni, keresem a lehetőségét az újabb kihívásoknak, mert nemcsak magát a sportolást szerettem meg az euforikus érzés miatt, hanem azt is, hogy sikerként élem meg a fejlődésemet.
Krisztián örömmel tapasztalja, hogy az éneklés és a sport milyen jó hatással vannak egymásra: az éneklés miatt erős a tüdeje, ezért is megy jól neki, de a futás is jótékonyan hat az éneklésre: lelkileg és testileg egyaránt.