A februárban megjelenő, Az én Mágusom – Verebes József című életírásból kiderül, a magyar fociválogatott néhai szövetségi kapitánya, Verebes József nagyon ügyesen rajzolt, különösen szénnel és grafittal.
– Gyermekkorában megörökített mindent, ami tetszett neki – mondta a kötet szerzője, a Mágus kisebbik leánya, Kriszta. – Akkor kapott igazán kedvet a rajzoláshoz, amikor édesanyámtól megkapta Barcsay Jenő Művészeti anatómiáját.
A tavaly elhunyt tréner keze alól jobbára portrék kerültek ki, ám mivel a 80-as években a futballban egyik edzői sikere követte a másikat, kevesebb ideje maradt a képzőművészetre.
– Akkoriban inkább az autós magazinokat bújta, hallgatta a rádióban a futballtudósításokat, tévén nézte a meccseket.
Verebes rajzolás közben egyébként klasszikus zenét hallgatott, Beethoven, Smetana és Csajkovszkij volt a kedvence.
– Az ismerősei nem is tudták, mennyire tájékozott volt. Valahogy azt hitték, hogy apámmal kötelező a fociról beszélni.
Kriszti hozzáteszi, édesapja húszéves korában levette apósa, Jenő bácsi könyvespolcáról a híres festő, Amedeo Modigliani életéről szóló könyvet, s azt olvasva döbbent rá: lehetséges más dimenzióban is élni, és attól kezdve saját sorsának alakítását sokkal komolyabban vette.
– Azt vallotta, Modiglianihoz hasonlóan ki lehet törni a hétköznapokból, a jelszava az lett: határ a csillagos ég.
