<p>Egyre magasabb az NB I-esek bérigénye.</p>
Forrás: Zsolnai Péter
Manapság elképesztő mértékű (köz)pénzek áramlanak a magyar labdarúgásba, és ennek mind nagyobb része a játékosok zsebében landol. Habár sem a színvonal, sem a nézőszám nem emelkedik és a nemzetközi porondon sem figyelhető meg előrelépés, az NB I-esek bérigénye mind magasabb.
Szima Gábor, a Debrecen tulajdonosa a héten arról panaszkodott, az a focista, aki egy éve 800 ezer forintot keresett, idén már 2 milliót szeretne – havonta.
– Ez a tyúk meg a tojás esete: hogy a játékosok azért kérnek többet, mert több a pénz a fociban, vagy azért több a fizetésük, mert a klubok egyre tőkeerősebbek, nehéz megmondani – magyarázta Nánási Zoltán, a Sportbiznisz.blog egyik szerzője. Az NB I-ről készült tanulmányukból az viszont világosan kiderül, a 12 klub átlagosan 1,8 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban, mindegyik költségvetése emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, az eleve gazdagabbaké alig (a Fradié 2,66, a Videotoné 4,41 százalékkal), de van, amelyik jóval tekintélyesebben (a Vasasé 60-nal, az NB II-ből feljutott Gyirmóté 96-tal).
Csípős
– 2015-ben az NB I-es egyesületek összköltségvetése még nem érte el a 16 milliárdot, tavaly meg már meghaladta a 21-et – mutatott rá Muszbek Mihály sportközgazdász.
– A klubok a kiadásaik 73 százalékát bérre költik, ez csapatonként 1,1 milliárd évente, de ebben benne van a játékosok, edzők, a klubvezetők jövedelme is, mintegy negyven főé. Ez alapján ki lehet jelenti: a játékosok átlagjövedelme 18–22 millió forint nettóban.
