Noha Bernd Storck, a magyar válogatott kirúgott német szövetségi kapitánya korábban behívta válogatott keretébe Gróf Dávidot, a Honvéd futballkapusa kétszer is csak a kispadig jutott. Más idegrohamot kapott volna a mellőzése miatt, a példásan nevelt focista mégsem gondol vissza haraggal a szakemberre.
Miért is tenné ezt, magyarázza Gróf, hiszen számára az is óriási élmény volt, amikor a német figyelembe vette, és kétszer is a kispadon ülhetett.
– A jelek szerint nem csak ő lát bennem fantáziát – folytatja Gróf -, elvégre Szélesi Zoltán átmenetileg megbízott kapitány is behívott a keretébe. Örülnék, ha Luxemburg vagy Costa Rica ellen debütálhatnék a válogatottban. Persze akkor sem sértődnék meg, ha 2017 végére kétszeres válogatott lennék… Igaz, Gera Zoltán és Dzsudzsák Balázs módira nem írtam Storcknak köszönő szavakat, mert effélével nem akartam terhelni. Tudniillik nem éppen kellemes, amikor valaki az állását veszti, és egy volt játékosa kifejezi az együttérzését…
Kérdezzük arról a brit futballban (is) pallérozódott kapuvédőt: mit szól ahhoz, hogy a Svájc elleni vb-selejtezőn két szarvashibát elkövető Gulácsi Péter nem kért a két évzáró meccsre érvényes behívóból?
– Ennek kapcsán még csak tippelni sem tudok... De hogy Gulácsi képzett kapus, azt bizonyította az RB Leipzig színeiben, amikor előbb egy Német Kupa-, majd egy bajnoki mérkőzésen is jól védett a Bayern München ellen.
Gróf arra a felvetésre, vajon jobb kapuvédő-e Gulácsinál, ezt válaszolja:
– Ezt nem az én tisztem eldönteni, hanem az ideiglenes kapitányé. Tudják, nincs futballista hiba nélkül, és ez Gulácsira nézve is igaz. Élénken emlékezem azokra a meccsekre, amelyeken a szuperklasszis Oliver Kahn és Peter Schmeichel alaposan mellényúlt jó pár labdának... Pedig kettejüket igazán nem lehetett azzal vádolni, hogy képzetlen játékosok voltak.