Nehezen csiszolódott össze a lányokkal a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Biros Péter, aki az Eger női szakosztályának a vezetője. Ám úgy gondolja, jó úton jár a csapattal. A kiváló pólós a vízparton adott interjút a Vasárnapi Borsnak, de ezúttal nem az ellenfeleket, hanem a halakat riogatta.
Nem ön az első pólós, aki horgászik. Nem tudnak elszakadni a víztől?
Valóban sokan pecázunk. Kis Gábor bojlizik, de Varga Tamás és Szécsi Zoltán is szeret horgászni, és még csak a korábbi csapattársaimat említettem.
Közösen fogják a halakat?
Nem. Egyedül szeretek horgászni. Gáborral viszont voltam már, és nyáron is tervezünk egy közös túrát. Az a baj, hogy ő pontyokra megy, én viszont nem kedvelem a békés halakat.
Csak a rablókat?
Imádom a süllőt enni és fogni is. Az a típus vagyok, aki haza is viszi a halat. Általában én is készítem el. A legnagyobb példányom eddig egy hatkilós volt.
Evezzünk más vizekre. Két éve irányítja a női szakosztályt Egerben. Összecsiszolódott már a lányokkal?
Kettőn áll a vásár, sok múlott a lányokon is. Szerencsére hiteles személynek tartanak, így bíznak bennem. Nem ment egyszerűen, de megtaláltuk a közös hangot. Szoknom kellett nekem is a légkört, mert világéletemben férfiakkal edzettem, versenyeztem, de a hétköznapjaimban is fiútársaságom volt.
Gondolom, nem beszélhet úgy a lányokkal, ahogy játékosként önnel kommunikáltak az edzők.
Valóban át kell gondolnom kétszer is, hogy mit mondok. Egy ideig tudom is tartani, de aztán kiadom magamból a dühömet. Ég és föld egy férfi és egy női csapat. Kevesebben vannak, ráadásul nem mindenki csak a sportból él. Iskolába, munkába járnak. Szép sikereket értünk el válogatott szinten, de úgy gondolom, az igazán nagy előrelépéshez több játékosra van szükség. Még népszerűbbé kellene tenni a kicsik számára. Sajnos a mai világ más, mint amiben mi felnőttünk. Rengeteg minden eltereli a fiatalok figyelmét.
Mire gondol?
Elsősorban az internetre.
Ön tiltja a csapatnak?
Teljesen nem tudom tiltani, kompromisszumra törekszem. Muszáj nekem is engednem, ha azt szeretném, hogy jó legyen a csapategység.
Mennyi időbe telt, mire kitapasztalta, hogyan is kell bánni a lányokkal?
Az első évem teljesen ráment arra, hogy összecsiszolódjak a csapattal. A második már gördülékenyebben ment. Úgy gondolom, a játékosok tesznek naggyá egy edzőt, és nem fordítva. Vagyis ha eredményes akarok lenni a csapattal, akkor muszáj idomulnom hozzájuk. Szerintem egyébként jó irányba haladunk.
