Úgynevezett Guillain–Barré-szindrómában szenved az uruguayi kapitány, aki Egyiptom ellen 187. meccsén vezette csapatát, ez abszolút világrekord. Az igen ritka, elsősorban a motoros idegeket érintő betegség zsibbadással kezdődik, amelyet izomgyengeség és bénulás követhet. Ezzel magyarázható, hogy Tabárez csak mankóval volt képes járni a jekatyerinburgi stadionban is, ahol Egyiptom 10 221 nap után lépett pályára újra világbajnokságon.
A 71 esztendős szakember – aki rengeteg energiát fektetett a gyógytornába – 90 percen keresztül ülve volt kénytelen irányítani csapatát, mígnem jött José María Giménez, aki fejes góljával megszerezte a győztes gólt Uruguaynak. Ekkor még Tabaréz is felpattant, majd kisvártatva a mankójáért nyúlva ünnepelt a kispadnál. Az uruguayi kapitánynak nem kellett, hogy fájjon a feje az ellenfél legnagyobb klasszisa, Mohamed Szalah miatt, ugyanis a vállsérüléséből lábadozó egyiptomi sztár szomorúan nézte végig a kispadról csapata vereségét.
Figyelmeztették a Jekatyerinburg Aréna melletti lakótelepen élőket, hogy a focimeccsek idején ne menjenek ki az erkélyükre, mert akár le is lőhetik őket a mesterlövészek. A hatóságok nem kívánnak ugyanis semmilyen biztonsági kockázatot felvállalni. Ha már itt tartunk, a stadion tele volt üres széksorokkal az Egyiptom–Uruguay találkozón, furcsa mód csak a különleges látványt nyújtó 45 méter magas mobillelátó telt meg.