Dajka László sosem gondolt arra, hogy a Bp. Honvéd focistája legyen, mégis a fővárosban futott be karriert, ott avatták ötször magyar bajnokká.
Dajka egyike a korábbi kiemelkedő tudású magyar középpályásoknak, és amióta edzőként dolgozik, kénytelen volt elsajátítani a stressztűrés technikáit is.
– Jövőre leszek hatvan, és ha egy fiatal tréner azt kérdezi, mikor válik tökéletes szakemberré, azt válaszolom, húsz év gyakorlattal a háta mögött – vallja az élvonalbeli Kisvárda szakvezetője, aki tizenkilenc évesen elhatározta, csakis a Tatabányában focizik, de jött a behívóparancs, így nem volt apelláta, katonaként a Bp. Honvédhoz vezényelték. – Ezt utóbb nem bántam meg, hiszen ötszörös magyar bajnok vagyok, kivételesen jó generációt alkottunk, emlékezetes nemzetközi kupameccseket játszhattam. A görög Larissza 2-0-s előnnyel érkezett 1983 szeptemberében Kispestre, a visszavágón viszont mesterhármast fejeltem, azzal kiejtettük őket. Telente dél-amerikai túrán töltődtünk, olykor egy hónapig voltunk távol, ami az előnyünkre szolgált. Az ottani nézők gyakran emlegették nekünk Puskás Öcsiék nevét.
Huszonnégy válogatottsága közül három az 1986-os mexikói vb-vel kapcsolatos. Az irapuatói, szovjetek elleni 6-0-s vereség okát mai, érett edzői fejjel abban látja, hogy Mezey György kapitány még többet akart felmutatni sikercsapatával, csakhogy a felkészülés nem sikerült.
Mivel minden jónak vége szakad egyszer, Dajkát 33 évesen porckorongsérv parancsolta le végleg a gyepről. Akkortól datálódik edzői időszaka. Hálával említi Mezey nevét, ugyanis a remek szakember a BVSC-ben maga mellé vette pályaedzőnek. Úgy jellemezte Dajkát, ha kevés is a gyakorlata, de kivételes érzékkel nyúl játékosaihoz, csapataihoz. Mára rutin terén sem áll rosszul, mivel az évtizedek alatt huszonhárom helyen dolgozott.
– Bár a légiós öt évemben a Las Palmas és Yverdon játékosaként jól kerestem, de azért munka nélkül képtelenség megélni. Olykor kisebb üzlet vezetésével is foglalkoztam, elvégre edzői állás hiányában is illett eltartani a családot.
Na és hogy manapság elégedett-e a mindennapjaival?
– Miért is panaszkodnék? Nem válogathat az ember, ez alapszabály, oda kell menni, ahová hívnak. Ráadásul közel a hatvanhoz nincs egészségügyi következménye a gyakori környezetváltásaimnak – teszi hozzá.