A 2016-os Európa-bajnokság csoportmérkőzései óta először fordult elő, hogy a magyar válogatott egymás után három meccsen veretlen maradt: a Nemzetek Ligájában az észtekkel idegenben ikszeltünk, itthon megvertük őket, ahogy a finneket is. Marco Rossi szeptemberben azonnal tétmeccsel kezdett a nemzeti csapat kispadján, s bár Szalai Ádám úgy fogalmazott, beáldoztuk az NL-t a csapatrendszer kialakításáért, ezen felül is lehet hozadéka a sorozatnak. A C divízió 2. csoportjának második helye még hozzásegíthet minket a 2020-as, részben hazai rendezésű Eb-hez. Ha Finnország, mint csoportelső az Eb-selejtezőkről kijutna a tornára, az osztályunk legjobb csoportmásodikja meccselhet a rájátszásban. Márpedig a magyar válogatott egyértelműen a kontinenstornát tűzte ki célul.
– Jártam az épülő Puskás Ferenc Stadionban, ami az Eb egyik helyszíne lesz. Szeretném, ahogy a Vidi–PAOK Európa Liga-találkozón a Groupama Aréna, ez is megtelne szurkolókkal, remélhetőleg a magyar válogatott összecsapásán – fogalmazott Marco Rossi szövetségi kapitány, akinek irányítása alatt hat meccsen három győzelmet és egy döntetlent jegyez a gárda.
A válogatottba visszatérő Dzsudzsák Balázs csapatkapitány kiemelte, sosem látta még ilyen sikeréhesnek a társait.
– Rossi nagyon sok önbizalmat ad a játékosoknak. Akikben bízik, megadja nekik a lehetőséget, és ezáltal sok fiatal tehetség megmutathatja magát – árulta el az olasz szakember titkát Kalmár Zsolt középpályás, aki nagyon jól ismeri Rossit, ugyanis korábban Dunaszerdahelyen is együtt dolgoztak.
– Jó és tehetséges csapatunk van, egy kiváló szövetségi kapitánnyal – nyilatkozta a csapat védője, Willi Orbán, aki alig várja a soron következő válogatott meccseket, a tavaszi Eb-kvalifikációt. – Természetesen az a célunk, hogy kijussunk a tornára. Ezt pedig azzal a játékkal, amit az elmúlt két meccsen mutattunk, el is tudjuk érni.
Nagyapja büszke lenne rá
Az év utolsó válogatott meccsének másnapján mutatták be Marco Rossi Olasz meló Magyarországon címmel megjelent önéletrajzi könyvét. A tréner ebben leírja, ha nagyapja, Gino élne – aki a 40-es, 50-es években a mágikus magyarok, elsősorban Puskás Ferenc és klubja, a Honvéd bűvöletében nőtt fel –, biztosan büszke lenne most rá. A könyv azért is íródott, hogy megismertesse a magyar emberekkel az életét.