Forrás: Bánkúti Sándor
Esterházy Márton 29-szeres válogatott futballista majdnem a tornasportban szerzett nevet magának. A KSI-hez jelentkezett 1966-ban, de hamar rájött, a tornához túl merevnek, futballistának viszont előnyösen lazának számít.
– Ezért sportágváltás következett, a szerintem nálam tehetségesebb bátyámmal, Péterrel serényen fociztunk – emlékszik vissza a 63 éves Márton, aki elérzékenyülve szól arról a családi ebédről, amelyen testvére, a három éve elhunyt neves író szenvtelenül bejelentette: hasnyálmirigyrákja van – Azért fohászkodtam, hogy a tippelt három-öt hónapnál tovább éljen. Végül tizenhárom hónapig harcolt, és a hiánya máig fájó.
Esterházyra focistaként akkor figyeltek fel, amikor a III. kerületi TTVE-ben tíz meccsen huszonegy gólt lőtt, akkortól élvonalbeli klubok vadásztak rá. Az 1977 és 1979 közötti Fradi-időszakról viszont felemás érzései maradtak.
– Csak huszonegy meccset játszhattam Dalnoki Jenő edzőnél. A második évben nyolc hónapig katonáskodtam, és mire leszereltem, a többiek túlestek az alapozáson. Friedmanszky Zoltán edző nem kedvelt, nála nem kerültem a csapatba – meséli.
Arisztokrata felmenők
Régi történelmi család sarja. Apai nagyapai dédapja, gróf Esterházy Miklós (1855–1925) császári és királyi kamarás volt, gróf Károlyi Gyula (1871–1947) apai nagyanyai dédapja kétszer volt miniszterelnök. A 1881 és 1960 között élt apai nagyapja, gróf Esterházy Móric az első világháborúban gróf Tisza István távozását követően lett miniszterelnök.
Harót János FTC-elnök választás elé állította: vagy megy a Vasas Izzóhoz, vagy a tartalékcsapatba. Az előbbit választotta, és szerencsés volt, mert amikor az Izzó 6-4-re verte a Honvédot barátságos meccsen, Esterházy négyet vágott, és Tichy Lajos rögvest hívta Kispestre. Öt idényt húzott le a Honvédban, de milyet! Huszonöt év szünet után az ő góljainak is köszönhetően újfent bajnok lett a Honvéd. Ezután 1984-től Görögországban játszott, az AEK Athénban és Panathinaikoszban sziporkázott. Góljai nélkül aligha jutott volna a Mezey György kapitány vezérelte válogatottunk az 1986-os vb-re. A selejtezőn Ausztriát 3-1-re verték a Népstadionban, majd Rotterdamban 2-1-re Hollandiát – Esterházy mindkétszer egy-egy gólt szerzett.
– Mezey csapata a rivális tizenhatosa és a felezővonal között szinte sprintben közlekedett, életveszélyesen letámadott. Jó formaidőzítése révén minden meccsén robbantam, tele voltam önbizalommal. Pedig amikor először láttam a holland Ruud Gullitot, megijedtem, ugyanis a combizma olyan vastag volt, mint az én derekam.
Az említett két találkozó mellett az 1986 márciusi, budapesti 3-0-s brazilverés emlékezetes gólja, és a hangulat miatt. Ám az edzői pálya nem vonzotta.
– Egy edző pedagógus, pszichológus, stratéga egy személyben, kiegészülve az ütőképes stábbal. Trénerként tanulni, tapasztalni kell és nem kóklerkedni – teszi hozzá.
Jelenleg a reklám- és marketingszakmában dolgozik, továbbá UEFA-ellenőrként járja Európát.
