Az amerikai sakkvilágbajnok, a 2008-ban veseelégtelenségben elhunyt Bobby Fischer évekig élt hazánkban. Polgár László a Vasárnapi Borsnak először beszél arról, hogy 1993 tavaszán egy hónapig Nagymaroson látta vendégül a klasszist.
Miután az 1972-ben hivatalos FIDE-vb-címet szerzett Fischer húsz év elteltével Kis-Jugoszláviában újra legyőzte szovjet ellenfelét, Borisz Szpasszkijt 10:5-re, magyar barátai arra ösztökélték, hogy telepedjen át magyar földre. Fischer bedarálta Szpasszkijt, Polgárék pedig személyesen mentek hozzá a vajdasági Magyarkanizsára, és ott felajánlották: jöjjön át hozzánk. Netán nem érezte magát biztonságban az embargó sújtotta jugoszlávoknál? – vetjük fel.
– Szó sincs erről – így Polgár –, de tudja, Bobby Fischer az Bobby Fischer! Haragban volt az Egyesült Államok vezetésével, és mi segíteni kívántunk.
Kiadós fülest kapott néhai Benkő Páltól
Polgárék nagymarosi nyaralójában egy hónapot töltött, továbbá az elhunyt amerikai-magyar sakkozó Benkő Pálnál, Portisch Lajosnál és Rigó Jánosnál is vendégeskedett.
– Benkőt előbb kibékítettem Fischerrel, tudniillik Bobby egy jelzőjével megsértette őt, majd megpróbálta megütni. Pali lekevert egy tisztességeset, ezért haragudtak egymásra.
Felvetésünkre, vajon az Amerika-ellenes jelszavakat hangoztató hontalan jelenléte az akkori magyar kormányzatnak nem volt-e kényelmetlen, Polgár nemmel válaszol.
– A rendszerváltás után az MDF-kabinet erre nem figyelt. Sem a magyar titkosrendőrök, sem az FBI „érdeklődéséről” nincs tudomásom.
Akkoriban felmerült, hogy 1993-ban Polgár Judittal pénzdíjas páros meccset vív.
– Fischer ötmillió dollár, mai értéken 1,5 milliárd forint pénzalapot kért, ezért ebből semmi sem lett – emlékezik Polgár.
Zsuzsi tetszett a néhai sakkozózseninek
Az exbajnok gyakran beszélgetett a Polgár lányokkal a sakksportról.
– Észrevettem, hogy a legidősebb, Zsuzsi felkeltette az érdeklődését. Félre ne értsék, nem volt köztük semmi, de éreztem, szívesen elvette volna feleségül.
László sakkban ugyan nem, de asztaliteniszben többször mérkőzött Fischerrel, akit mindannyiszor elkalapált. Mivel az országban sokan tudtak ittlétéről, egy kameraman felmászott a Polgár-házzal szemben lévő magas fára, és onnan készített róla videófelvételeket.
– A Nap TV embere volt – tudatja László. Fischer kiszúrta a fa tetején ténykedő férfit, kiküldte hozzá színizom, 200 centi körüli, 120 kilós szerb testőrét. Elkérték a kazettáját, és azt a háborgó Fischer a házban a cipője sarkával apró darabokra törte. Laci feleségétől, Kláritól tudjuk, hogy vendégük ügyes volt a konyhában. Remekül szeletelte például a hagymát.
Polgárék jól tartották, aki főleg nutellás palacsintát kért, de kapott pörköltöt, és gyakran rántott húst is.
Ötezer dolláros Zsófia-festmény
A középső Polgár leány, Zsófia 2008-ban emlékezetből megörökítette Fischert. Az arckép egyik fele a fiatal bohémot ábrázolta, a másik a morózus, idős férfit.
Az alkotás becsült értéke 5000 dollár, vagyis 1,5 millió forint.
A nagymarosi napok során kivesézték a Fischer-féle random sakkjátékot. Ennek lényege az, hogy a tiszteket a hátsó vonalon tetszés szerinti sorrendben állíthatták fel.
– Persze én sem szégyenkezem a magam csillagsakkjával – jegyzi meg Polgár papa. Természetes lenne, tör ki belőlünk a hétköznapi ember, vajon Fischer fizetett-e a nagymarosi hetekért?
– Bár Svájcban dollármilliói voltak a bankban, nem kértem pénzt, igaz, ő se ajánlott fel semmit – válaszolja László.– Később a szovjet Anatolij Karpov titokban Nagymaroson készült Judit lányom társaságában az indiai Viswanathan Anand elleni vb-döntőjére. Nos, Tolja sem fizetett...
Jegelt ötmillió
Fischer a sakksport tizenegyedik világbajnoka, 1972 és 1975 között őrizte a címet, amelyet 1972-ben Reykjavíkban a Szpasszkij elleni páros meccsen aratott sikerével – 12.5:8.5 – szerzett. Ezért 156 250, vagyis mai értéken 46 millió forintnak megfelelő dollárt vett fel. A visszavágót 1992 őszén játszották, arra a Jugoskandik Bank ötmillió dollár (1,5 milliárd Ft) prémiumot ajánlott, a győztes Fischer markát 3,5 millió (1 milliárd Ft) ütötte. Az amerikai előzetesen a City Bank svájci központjába várta az összeget, de az késett. Utóbb kiderült: a végül a magyar–jugoszláv határon keresztül bőröndben átcipelt összeg Fekete János MNB-elnökhöz érkezett, csakhogy egyik embere két hétre „jegelte”, és a kamatot zsebre vágta.
Elfogatóparancs
Az említett, Szpasszkijjal váltott jugoszláviai partik közben Fischer arról értesült, az Egyesült Államok ellen cselekedett azzal, hogy a kis-jugoszláviai embargót megsértette, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Annak szövegét újságírók előtt felolvasta, a papírt leköpte, széttépte, szemétkosárba hajította.
