A korábbi 77-szeres válogatott labdarúgó, Kiprich József, aki legutóbb a Felsőgalla edzője volt, sokkal jobban várja, hogy végre feltalálják a koronavírus elleni vakcinát, mint hogy újabb munkalehetőséghez jusson. Mert ha most lenne csapata, akkor is otthon ülne a járványhelyzet miatt.
Forrás: Nemzeti Sport/Szabó Miklós
Úgy tudom, ki sem mozdul a lakásából, jóllehet, szeptemberben még csak ötvenhét éves lesz, fél a vírustól?
Hát egyszerűen borzalom az a vírus. Nap mint nap nézem a híradásokat, várom, hogy valaki megtalálja végre az ellenszert. Bízom benne, hogy minél kevesebb emberáldozatot követel itthon. Mindenesetre köszönet az illetékeseknek, hogy mindent megtesznek, hogy átvészeljük ezt a sajnálatos helyzetet.
Nem is hiányzik a futball, az öltözők világa, az edzősködés?
Nem mondom, hogy nem hiányzik, hiszen a futball a mindenem, de most az életemet fenyegeti ez a kór, ezért inkább arra koncentrálok. Egyébként meg nem vagyok az az ember, aki mutogatja, ajánlgatja magát. Megvan a legmagasabb edzői papírom, de mit tegyek, ha nem kellek, azt is el kell fogadnom. Most meg hiába is mutogatnám magamat.
Rotterdamban nem kell mutogatnia magát, ott a mai napig legendának számít.
Igen, Hollandiában még emlékeznek rám, s ha nem szól közbe a vírus, akkor most arra készülnék, hogy a Feyenoord meghívására elutazzak a Groningen elleni bajnokira. Meg lenne egy klubünnepség is, ahol negyven-ötvenezer szurkoló elé léphetnék ki a stadionba, ami mindig szívmelengető. S az is biztos, egy szavamba kerülne, és ott máris lenne munkám, de nem, köszönöm. Költöztem én már életem során eleget, semmi sem motivál egy újabb kalandra. Talán egyszer még itthon is felfedeznek edzőként…
Mit szól a halasztásokhoz, a bajnokság felfüggesztéséhez?
Mit szólhatnék? Teljesen logikus lépés volt az MLSZ részéről, hogy még zárt kapus meccseket sem engedélyez.
Hogyan látja az esélyünket az Európa-bajnokságra való kijutásra?
Két nagyon nehéz meccs vár ránk. Szófiában például szerintem kilencven percen át a levegőben lesznek majd a játékosaink. Úgy értem, szétrúgnak minket. Ha valahogy túljutnánk a bolgárokon, akkor meg Izland lenne az újabb nagy falat. Az mindenképpen megérne egy tanulmányt, hogy miként lettek az izlandiak egész Európa rettegett ellenfelei. De, hogy a kérdésre válaszoljak, nagyon remélem, ha vérrel-verejtékkel is, de kiharcoljuk a Eb-szereplés jogát. Ha rajtam múlik, mindenképpen ott leszek a Puskás-stadionban a válogatott meccsein, hogy kidrukkoljam.
