Földházi Zsófia öttusázót testileg és lelkileg is megviselte a járványhelyzet. Vigasztalja, hogy kapott a sorstól egy esélyt az olimpiai szereplés kiharcolására.
Jó formában készült Földházi a tavalyi olimpiai kvalifikációs világbajnokságra, de a budapesti viadalon mégsem állhatott rajthoz, mert az egyik lovasedzésen olyan szerencsétlenül bukott, hogy eltörte a bokáját.
Csavarokkal rögzítették a csontjait.
– Hosszú időbe telt, ameddig feldolgoztam a történteket – mondta Zsófi.
– Egy sportolót annál nagyobb „tragédia” nem érhet, hogy sérülés miatt lemarad az olimpiáról. A halasztással viszont kaptam egy új esélyt. karantén. A világbajnok a vírus miatt bevezetett kényszerszünetben is megpróbált maximumot teljesíteni.
– Most, hogy könnyítettek a helyzeten, a lovardában már gyakorolhatok, a lézerpisztollyal eddig is tudtam bármikor lőni, és végre a medencében is róhatom a kilométereket – sorolta a pozitívumokat a 26 éves sportoló.
– A vívásra viszont egyelőre nincs lehetőség, a futás pedig gondot okoz, mert azok a fránya csavarok még mindig a bokámban vannak. Bízom benne, hogy rövidesen megszabadulhatok tőlük.
Földházi szerint az a legnehezebb az egészben, hogy nincs információ, mikor és milyen körülmények között lehet majd folytatni az öttusázást.
– Csak az erőnlétemet tudom szinten tartani, illetve a teljes felépülésemre koncentrálok. A célt viszont nehéz megtalálni, mert nincs egy versenyidőpont, amihez lehetne igazodni – mondta Zsófi.
– Nem mókás, ami történik, de mivel nagyon szeretnék ott lenni Tokióban, nem azzal foglalkozom, mit nem lehet, hanem azzal, hogy mit kell tennem, hogy a lehető legjobb állapotba kerüljek mire visszaáll minden a rendes kerékvágásba.
