Közel 700 ezer horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van jelen pillanatban Magyarországon, és ez a szám egyre csak növekszik. A Bors ezentúl hetente jelentkezik horgászrovatával, amellyel még több embert kívánunk kicsalni a tó- vagy a folyópartra. Ezúttal megnéztük, hogyan készülnek a csalik.
A legtöbb pecás úgy tobzódik a horgászboltokban, mint a nők a ruhaosztályon. Folyamatosan keresik az újdonságokat. Szagolgatják, nézegetik a csalikat abban a reményben, hogy megtalálják a csodaeledelt. Kutatások megállapították, a legtöbb vásárló a szín és az illat alapján dönti el, milyen pontycsemege kerüljön a kosarába. Érdekes, de a csomagolás is befolyásolja döntésünket. Például a sötét színű dobozfedő kevésbé vonzó, mint világos társai.
Nagy a konkurenciaharc
A horgászat fejlődésével annyi gyártó jelent meg a piacon, hogy sokszor órákig is nézegetjük, melyik cég termékét válasszuk. Ma már nem divat egy üveg kukoricával és egy doboz gilisztával lemenni a vízpartra, hiszen a jó minőségű, változatos ízvilágú csaliknak köszönhetően elkényelmesedtek a halak. Persze a régi klasszikusokkal is eredményesek lehetünk, ám manapság nagyobb sanszunk van horogra csalni a pontyokat pelletekkel, bojlikkal. Mivel óriási a konkurenciaharc a gyártók között, ezért féltve őrzik a recepteket, komoly előkészületek árán tudtunk csak bemenni a Dunai Horgászok üzemébe.
Ha nekünk ízlik, a halnak is fog
A gyárba belépve rögtön egy óriási daráló tárult elénk, amely az etetőbe, csalikba kerülő szemes hozzávalókat (kukorica, búza, pellet, különböző lárvák) őrli por állagúra. Ez a szerkezet két óra alatt képes egy tonna takarmányt ledarálni.
Ez hatalmas segítség. Két évvel ezelőtt, amikor belevágtunk a vállalkozásunkba, egy jóval kisebb gépen dolgoztunk, akkor egy teljes napunk ráment, mire sikerült leőrölnünk ekkora mennyiséget
– fogalmazott a Borsnak a Dunai Horgászok egyik tulajdonosa, Bilig Norbert. Az íz és színvilág megálmodása a profi folyóvízi horgász, Jakubecz Kálmán reszortja, aki hosszú hónapokig teszteli csapatával a termékeket, mire piacra kerülnek. Általában egyszerre két-három újdonság kerül a boltok polcaira.
Ez is érdekelheti!
Több tízéves tapasztalatom alapján ítélem meg, mire jönnek a halak a Dunán. Szenvedélyes pecás vagyok, egy évben körülbelül 360 napot horgászok
– mondta a sikeres horgász. – A csalikészítés során nézzük a termék állagát, színvilágát és természetesen az ízét is ellenőrizzük. Utóbbit ugyanúgy kóstolással állapítjuk meg, mint egy szakács az ételt. Ha nekünk ízlik, akkor a halaknak is fog. Ezek a termékek csak olyan alapanya- got tartalmaznak, ami emberi fogyasztásra alkalmas, így semmi bajunk nem lehet tőle. Még ha elsőre ta-lán furcsán is hangzik egy átlagembernek, hogy selyemhernyólárva vagy apró rák kerül a számba.
Tisztaság az elsődleges
Bár a csalikat általában a halak fogyasztják, az üzemben mégis fontos higiéniás előírásoknak kell megfelelni. Az ott dolgozóknak nem csak a koronavírus miatt kötelező a maszk, gumikesztyű használata. Ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk, mintha emberi élelmiszereket állítanának elő.
Az alapanyagok felcímkézve, egymástól elkülönítve sorakoznak a polcokon. Miután elkészültek a csalik, alapos tisztításon kell átesniük a gépeknek, hiszen az új termékek ízvilága nem keveredhet egymással. Az elkészült, évi körülbelül 20 tonna halkaja pedig a raktárba kerül, ahonnan futár segítségével jut el a 97 viszonteladóhoz.
