Bár úgy volt, hogy novemberben Olaszországban edzőtáborozik Kammerer Zoltán kajakos, de a pandémia közbeszólt, és a lapátolás elmaradt.
A második víruscsapás megakadályozta a háromszoros olimpiai bajnokot az itáliai utazásban, de nem kell őt félteni, gőzerővel készült és készül tovább a tokiói olimpiára.
Arra ügyelek, hogy Gödön ne menjek olyan emberek közelébe, akiktől elkaphatom a vírust, bár szerintem senki sem tudja, kitől és mikor fertőződhet meg
– kezdi Kammerer. – Így aztán, mivel folytatom a lakásfelújítást, csak a Tüzépre járok anyagért, és dolgozom a házban. De – és ez a legfontosabb – a napjaim a 12 kilométeres dunai kajakozással kezdődnek.
Kammerer persze a futást sem hanyagolja, legutóbb a Börzsönyben sajtolt ki magából 18 kilométert.
Az biztos, hogy nem lesznek erőnléti gondjaim az olimpián
– jelenti ki. – Jó, tudom, a repülőjegyet még meg kell váltanom, de állítom, szurkolhatnak nekem is az ötkarikás játékokon jövő nyáron.
Az olimpiai bajnok óriási hasznát veszi erősítőtermében annak a berendezésének, amely méri az ergométeres lapátolása gyorsaságát és a megtett távot is. Heti kétszer gyógytornász segíti munkáját, megfáradt porcikáit alaposan átmozgatja. – A legmókásabb, amikor egy hatalmas gumilabdára ültet, azon kell egyensúlyoznom. Először nevettem a dolgon, de rájöttem, legalább olyan nehéz rajta egyensúlyozni, mint a kajakot megülni.
Zoltán márciusban ünnepli 43. születésnapját, és figyel arra, hogy még véletlenül se nézzen ki aggastyánnak. Ezért hetente vendégeskedik egy váci szépségszalonban.
Mivel régóta gyantáztam hónaljamat – utáltam is –, ezért a végleges szőrtelenítés mellett döntöttem
– újságolja. – Időt és fájdalmat is spórolok. És ha már Vácra beautózok, beugrok a kozmetikushoz is. Elvégre nem mindegy, hogy ráncos vagyok-e vagy sem, tudniillik az arcbőrömet harminchárom éve süti a nap.
