Közeledik a tokiói olimpia, és bennünk kavarognak az érzelmek (főként negatívak persze), hiszen 1996 óta nem lépett pályára ötkarikás döntőben futballválogatottunk.
Forrás: Nemzeti Sport
Mivel utoljára 1996-ban, az atlantai játékokon vett részt focicsapatunk, az akkori sikeredzőt, Dunai Antalt kérdeztük.
A volt újpesti gólzsák két minőségében is emlékezett, hiszen egyrészt 1964-ben Tokióban ő maga is csapattag volt, majd 1996-ban szakvezetőként bizonyított.
Elöljáróban hadd említsem néhai Bene Ferenc nevét, 1964-ben ő volt aranyérmes együttesünknek a tornán gólkirályi címet szerzett erőssége, jómagamat viszont – mivel nem léptem pályára – nem ismer el a NOB bajnoknak, így aranyérmet sem kaptam
– nyilatkozza Dunai.
REMEK ANYAG
Az Atlanta felé vezető útról szívesebben beszélt.
– Két részre kell bontani az akkori összetevőket. Egyrészt remek játékosanyag volt a kezemben. Csak hirtelenjében említem: Dárdai Pál, Lisztes Krisztián, Hrutka János, Sebők Vilmos, továbbá három olyan kapus, amilyen Sáfár Szabolcs, Szűcs Lajos, Babos Gábor – sorolja a 78 éves szakember.
– Tehetségek voltak a javából, ezért gond nélkül harcoltuk ki az utazás jogát.
Ott volt például a debreceni Dombi Tibor, akit Dunaiék felkészítettek arra, hogy – mivel legendásan gyorsnak számított –, minél többször száguldjon el a jobb oldalon, és ne nagyon ellenkezzen, ha buktatják...
El is esett vagy hatszor a 16-oson belül, büntetőkből rendszerint gól született.
Dunai Benét kérte fel segítőjének, és ez azért volt szerencsés húzás, mert 14 éves koruk óta ismerték egymást. Nem létezett olyan játékhelyzet, amit előzetesen ki ne elemeztek volna. Amit Atlanta előtt egykori újpesti klubtársa megtanított Dárdaiékkal, azt szentírásként szívták magukba a tréningen, illetve akkor, amikor a két szakember teremben tartott eligazítást.
KUBALA IS SEGÍTETT
Korábban 8 évig dolgoztam edzőként Spanyolországban, így amikor elterveztem, hogy ottani kiváló tudású felnőtt együttesekkel játSZHATNÁNK előkészületi meccseket, azok MEGSZERVEZÉSÉBEN segített a legendás Kubala László, és igen sokszor edzőtáborozhattunk Ibériában.
Két év alatt összeállt egy ütőképes együttesem, Róth Antal egykori hollandiai kapcsolatai is segítettek, ha éppen edzőmeccsek lekötésére gondoltam.
Vajon mi az oka annak, hogy a mai utánpótlás ennek a bravúrnak a közelébe sem kerül? – tettük fel a jogos kérdést Dunainak.
Sokkal több, huszadik életéve körül járó kiváló labdarúgóra lenne szükség. Csak hát Szoboszlai Dominikból MINDÖSSZE egy van, pedig ha szeretnénk kijutni a 2024-es párizsi játékokra, hozzá hasonlatos talentumBÓL további húszra lenne szükség.
Az 1996-ot megelőző olimpiai selejtezőkön remekül rajtoltak a Dunai fiúk: megverték a törököket (2-1), Svédországot (1-0), Svájcot (1-0), újra Svédországot (2-1), majd az Izland elleni 1-1 következett. A törököktől ugyan kikaptunk (1-2), de a Svájc (3-2) és Izland (3-1) elleni diadallal az Eb negyeddöntőjébe jutottak. Ott a skótokkal szembeni egy győzelem is elég volt Atlantához, azt az Üllői úton sikerült is megszerezni (3-1).
A mieink Orlandóban játszották ötkarikás csoportmeccseiket. A torna végén aranyérmes Nigériától kikaptak 1-0-ra, a braziloktól pedig 3-1-re. A Japán elleni 3-2-es vereség alkalmával a 91. percig vezettek 2-1-re, akkor 2 perc alatt két gólt kaptak, így három vereséggel zártak.
