Olimpiai bajnokhoz méltó józansággal szól négy kötöttfogású birkózónk tokiói kilátásairól Farkas Péter.
Az 1992-es barcelonai olimpián a 82 kg-osok versenyében aranyérmes Farkas Péter szerint mind a négyükre igaz az a megállapítása, hogy ha az első nap után képesek kipihenni fáradalmaikat, szép eredményeket érhetnek el.
– Három győztes meccsel akár ötkarikás döntőt is birkózhatnak a második napon, fontos hát a tökéletes pihenés – nyilatkozta Farkas, aki Barcelonában könnyedén szerzett aranyérmet Szőnyi János kapitány sikercsapatának tagjai közül.
Ami a 71 kg-osok közé fogyasztó – rendszeresen 8-9 kilótól megszabaduló – Korpási Bálintot illeti, Péter úgy hiszi, az utolsó napok döntenek.
– Képzett egyéniség, egy súlycsoporttal feljebb birkózott, majd az olimpia érdekében váltott, ami óriási kihívás mind fizikai, mind pszichikai értelemben. Arra kell ügyelnie, hogy a szőnyegszéli helyzetekben nehogy kitaszítsák az érvényes versenyfelületről, azért ugyanis ellene megítélt ponttal bűnhődik.
A 77 kg-ban rajtoló, Tokióban súlycsoportjában első helyre kiemelt Lőrincz Tamás 4 Eb-aranyérme, egy vb-diadala, továbbá olimpiai második helye jelzi: rutin dolgában „eladhatatlan”.
Mivel Szöcske 34 éves, az utolsó dekáktól való megszabadulás dönthet a Tokió jövőjéről. Éremre esélyes, és ebben persze benne foglaltatik az arany is, hiszen erőnléte, technikai képzettsége unikum.
A másik Lőrincz-fiú, a 87 kg-ban próbálkozó Viktor viszont sokat kihagyott koronavírus-fertőzését követően, ennek ellenére a sportági nemzetközi vezetés (WWE) őt is az első helyre rangsorolta az olimpiai csaták előtt.
Viki őserő, ha mentális felkészülése is a helyére került, örömünk telhet benne.
Farkas többször látta a bivalyerős pestszenterzsébeti Szőke Alexet, aki nemcsak arról híres, hogy 170 kg-os súllyal bánik el a fekve nyomásban, de olyan erővel emeli meg riválisát az úgynevezett békaállásból a szőnyegről, amire kevesen képesek a 97 kg-osok kategóriájában.
Mivel mindössze 21 esztendős, esetében az a kérdés, vajon mekkora pszichikai terhet cipel az első meccse előtt. Amint hallom, nem egy „lelkizős” típus, előnyére válhat, hogy alig ismerik, ezért bárkit képes meglepni.
És hogy sikerül-e aranyérmet hazahozni kötöttfogású kvartettünk valamelyik tagjának? Erre Péter megjegyezte:
Óvatos vagyok, de ha minden a helyére kerül, miért is ne?