Nagy a baj, Szoboszlai lehet a váltás vesztese

2009 óta íródó történetében eddig felfelé ívelt a lipcseiek pályája: ez idő alatt az ötödosztályból a Bundesliga-dobogóig és Bajnokok Ligája-elődöntőig jutottak. Most először ragadtak kulimászba, miután nyáron a Bayern München rekordösszegért elhalászta a sikeredző Julian Nagelsmannt, és több kulcsjátékosukat is pótolniuk kellett (volna). Hogy egyiküket sem sikerült, jelzi, hogy azóta már a második edző dirigálja a csapatot; az 500 millió eurót (183 milliárd forint) érő játékoskeret csak a 10. helyen telel a tabellán; a BL-ből pedig tavaszra az Európa-ligába ejtőernyőztek.

– Csalódást keltő a helyzetünk, hiszen (féltávnál, 17 forduló után – a szerző) csak huszonkét pontunk van. Sokkal sikeresebb tavaszt kell produkálnunk. A szünetben tisztába kell tennünk fejben a dolgainkat, és sokkal erősebben újrakezdeni

– mondta Gulácsi Péter a hétvégi, kiesőjelölt Bielefeld ellen – a 70. perctől emberelőnyben – elszenvedett hazai vereség (0-2) után.

A magyar kapushoz hasonlóan lipcsei őskövületnek számító, 2015 óta ott szolgáló Willi Orbán csapatkapitányként fogalmazott hasonlóan.

– Kijózanító az őszi szereplésünk. Mindenkinek vállalnia kell a maga felelősségét, és feltenni magának a kérdést, hogy a maximumot nyújtotta-e – mondta a magyar válogatott védő.

A harmadik lipcsei légiósunk, Szoboszlai Dominik egyelőre a vesztese annak, hogy a rá építő Jesse Marsch helyett nemrég Domenico Tedescót nevezték ki a kispadra. Ő szerkezetet váltott, és eddigi három meccséből kétszer csak csereként küldte pályára a középpályást.

– Fájnak az ilyen döntések, Szobo kicsit az új rendszer áldozata volt – mondta erről Tedesco.

A kritikák szerint az RB Leipzig korábbi erősségéből (a csapatszellemből és a gyors, sok futásra épülő játékból) mára a gyengéje lett. A letargikusan, kedvetlenül játszó lipcseiek meccsenkénti átlagos futómennyisége (112,3 km) utolsó előtti a mezőnyben.