Két hónapig bírta, fogadalmat tett az Exatlon sztárja
Városban nőtt fel, de nem áll messze tőle a tanyasi élet sem.
A karatebajnok Virág András élsportolóként próbálta ki a vegán étrendet, és bár a teljesítménye rövidtávon javult, végül nem bírta hús nélkül – erről Sárbogárdon, a Prémium Médiaválogatott disznóvágásán mesélt az Exatlonban országos népszerűségre szert tett világkupa-győztes, négyszeres magyar bajnok.
Ugyan Kecskeméten nőtt fel, a tanyasi élet sem áll messze Virág Andrástól, derült ki Médiaválogatott sárbogárdi összetartásán. Amint megérkezett a tanyára, rögvest kefét kapott a kezéhez, hogy kivegye a részét a disznóperzselésből.
Ez az én gyerekkorom igazából. Csirke, disznó, bárány, minden volt igazából az életemben. Nagyon szerettem. Még mikor keresztapám élt, karácsony előtt mindig volt egy közös családi disznóvágás, aztán újév után, február végén még egy. Kilencvenkilencben, hogy ő elment. Így hosszú ideje ez volt az első alkalom, hogy még a perzselésből is kivehettem a részem. Izgalmas volt és nagyon-nagyon élveztem a feldolgozást és a főzést is
– mondta, hozzátéve, élsportolóként ugyan csak hobbiszinten foglalkozott a dietetikával, de meglátása szerint heti egy alkalommal nemhogy belefér, szükségszerű is, hogy disznóhúst vagy egyéb vöröshúst fogyasszanak.
- Mindig is szerettem kísérletezni magamon, sokféle diétát kipróbáltam, még a vegán étrendet is. Nem tudom, ki hogyan tudja ezt az egészet megállni, én a második hónap végére már kívántam a húst. Idővel kialakult, hogy versenyekre készülve az étkezésem úgy nézett ki, hétfőtől péntek ebédig vegán étrenden voltam, utána ettem egy kis halat, fehérjedúsabb ételt, majd hétvégén jöhetett a hús hússal. A tanulmányok is ezt mutatják, vörös húsból heti egyszer, vagy ha annyi van otthon, hogy nem akar elfogyni, akkor kétszer érdemes fogyasztani. Ez nekem bevált.
Felelevenítette, a karate is azon sportágak közé tartozik, ahol a súlycsoportok miatt nagy jelentősége van a fogyasztásnak, ő pedig az ecsetelt életmódjának köszönhetően rendre úgy tudott megérkezni a nagy versenyek előtti edzőtáborokba, hogy ott már hozta a 75 kilogramm alatti versenysúlyt, amit a mezei hétköznapokban egyébként három-négy kilóval haladt meg.
Virág András mesélt arról is, az élsportolóként elért sikereire mai napig büszke, sőt, büszkébb, mint az Exatlonban elért eredményeire.
- Persze, utóbbinak köszönhetően országszerte tudják, hogy ki vagyok, mégis többre értékelem azt a sok-sok sportba fektetett munkát. Lehet, hogy többet kaptam úgy az Exatlontól, hogy több felkérés, együttműködést ér, ami pénzben jól kifejezhető, de a pénz nem minden. Inkább azt mondom, ha értéket akarnék mondani, a sporteredményeim és a sportom által többet kaptam, mint az Exatlontól.
Sárbogárdon egy új kihívást is talált magának, ezt pedig a csikós legényeknek köszönheti.
- Próbálkoztam csattogtatni az ostorral. Annyira idegesített, milyen lazán csinálják. Hogy az istenbe van ez? Itt vagyok harminckét éves, ők meg mondjuk voltak tizennyolc... Kinn a szakadó hóesésben egy órán át gyakoroltam, hogy ráérezzek. Már lefagyott a kezem, olyan szinten bedurrant a karom, mint Popeye-nek a mesében. Végül egy csattanás sikerült előre! Oldalra egy könnyebb dolog, ott sokaknak, ha nem is elsőre, de másodikra sikerül. Úgyhogy most találtam magamnak egy új kihívást. Azt fogom gyakorolni a közeljövőben, hogy minden irányba tudjak csattogtatni, mert nagyon tetszik
