Kenderesi István kétszer állt szemben minden idők egyik legjobb labdarúgójával, a csütörtökön elhunyt Pelével. A Vasas kapusa 1967-ben és 1968-ban testközelből tapasztalta meg a brazil legenda zsenialitását.
Pelé és Mészöly Kálmán
Amikor az Antwerpenben élő 81 esztendős, a Vasassal 1966-ban futballbajnokságot nyert kapuvédőt , Kenderesi Istvánt egykori barátja és csapattársa, Mészöly Kálmán halálról kérdeztük, megjegyezte: "Amikor Mészöly Kálmánt temettük, nem hittem, hogy kevéssel később a háromszoros világbajnok brazil legenda, Pelé is hamarosan követi őt az égi futballpályára" – nyilatkozta a Borsnak Kenderesi, a Vasas egykori kapuvédője, aki két találkozón védett az FC Santost erősítő Pelé ellen.
Az elsőn egyenesen topformában teljesített. Az 1967. február 10-én a Santiago de Chilében rendezett 2-2-es derbin Varga László helyett csereként lépett pályára, és társai szerint neki volt köszönhető a pontosztozkodás. Fister Ferenc, akkori csapattársa fogalmazott úgy, hogy Kenderesi kivédte az FC Santos szemét, a második 45 percben négy Pelé-lövést hatástalanított. Ily módon oroszlánrésze volt abban, hogy a Hexagonal Kupát jobb gólkülönbséggel az angyalföldiek nyerték.
Pelé hihetetlen kezdősebességgel áldották meg az égiek, minden lecsorgó labdán azonnal rajta volt, pontosan, erősen célzott, kiválóan fejelt
– említette antwerpeni lakásából Kenderesi. "A legnagyobb lövése egy 20 méterről eleresztett lapos bombája keményen megdolgoztatott, de gyors vetődéssel hárítottam, így hozhattuk haza az 50 kg súlyú trófeát. Ebben szerepe volt Berendi Pálnak, tudniillik fedezetünk keményen faragta Pelét."
A második Santos-Vasas találkozón ismét Santiagóban (1968. január 23.) már a Kenderesi-bravúrok sem segítettek, a brazilok 4-0-ra győztek a Vasas ellen.
Akkor Pelé egyszer mattolt, de az említett két évben remek viszonyba kerültünk, mert közös szállodában laktunk. Ott együtt étkeztünk, s ha volt rá mód, söröztünk, fröccsöztünk Peléékkel. A diskurzus félig spanyolul, félig angolul folyt. Az elhunyt világbajnok különösen Farkas Jánossal volt jóban. Szegény Mészöly barátom szállóigéje máig él bennem, mert ha kipattant rólam a labda, jött ez a szövege: „Pista, egész klassz a kiejtésed...”