"Az élet szép" - Papp Lászlóval bunyózott, Claudia Cardinalétól csókot kapott a magyar újságíró
Márciusban ünnepelte 75. születésnapját Szegő András, a honi újságírás egyik klasszikusa, aki a mai napig rendszeresen bunyózik, heti kétszer lejár egy terembe.
Évtizedekkel ezelőtt, 1967-ben, amikor a Képes Sporthoz került, csak a honi sportágak negyedik vonalába sorolt ökölvívás, birkózás, súlyemelés, cselgáncs jutott Szegő András újságírónak. Nem dohogott, ehelyett dolgozott, és olyan szakmai színvonalat ért el, amit kevés honi tollforgató mondhat el magáról.
"Bár Ruttkay Éva és Esterházy Péter élete utolsó interjúját nekem adta, arra talán még büszkébb vagyok, hogy Papp Laci bácsival edzhettem – kezdte a Prima Primissima-díjas zsurnaliszta lapunknak. - Olyat tudott, amit idehaza más nem, de külföldön se sokan. Tőle sajátítottam el, hogy ha olykor kapsz egy méreteset, és padlóra kerülsz, mindig van visszaút, csak fel kell állnod. A háromszoros olimpiai aranyérmes elmagyarázta, a bunyó azonos az élettel: olykor nagyon komplikált, de összességében szeretni kell."
Balhorgából jutott Farkasnak is
Szegő András Kőbányán Nagy Józseffel és Bacskai Imrével gyakorol, néha 1992 olimpiai bajnok birkózója, Farkas Péter is ellátogat a terembe - utóbbival Szegő bunyózott is, éles meccset jegyzett Farkassal, döntetlenre végeztek.
Kedvenc ütésem a balhorog, és jó lenne, ha minél tovább maradna erőm az ökölvívásra, mert mindig felpezsdít, értelmet ad a folytatásra.
Az interjúkirályként elhíresült tollforgató egyszer Claudia Cardinale színésznővel beszélgetett, és közben megemlítette neki, hogy élete vágya teljesülne, ha csókot kapna az olasz művésznőtől.
Mit ad isten, kaptam is, amire kevés férfi lehet büszke a világon
– büszkélkedett.
Kikerülhetetlen a kérdés, vajon az értékítéletében ki minden idők legnagyszerűbb öklözője? Mindjárt kettőt - Muhammad Alit és Mike Tysont - is megnevezett, de arra nem válaszolt, ha ők ketten valami csoda folytán mérkőztek volna, ki nyerte volna a csatát.
Nem tolakodott a futballért
-Az élet, és a szerencse forgandó
– fogalmazta meg újságírói pályafutása esszenciáját. - Amikor a Képes Sportnál az említett „jelentéktelen” sportágakat osztották rám feladatként, a magyar küzdősportok sehol sem voltak, valamennyi kolléga csakis a labdarúgásért tolakodott.
András nem ezt tette. Aztán bunyósaink közül szép lassan Gedó György, Kajdi János, Kovács István hallatták szavukat, a birkózó-szőnyegen Bajkó Károly, Kiss Ferenc, Hegedüs Csaba és Kocsis Ferenc tett szert világhírnévre, a súlyemelő Veres Győző és Földi Imre művelt csodás dolgokat, 1992-ben pedig a dzsúdós Kovács Antal nyert olimpiát. Ezért Szegő úgy érezte: nem is olyan előnytelen, hogy a sportlapnál a futballért harcoló kollégák között neki nem jutott hely.
