Budapest új mércét jelent az atlétikai vb-k rendezésében – jelentette ki Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke. Az atlétikai világbajnokság világsikert és rekordokat hozott Magyarországnak: 404 ezer eladott belépő, tömött lelátók előtt zajló versenyek, 200 ezer látogató a szurkolói zónában, 2100 versenyzővel pedig az atlétikai vb-k történetének legtöbb atlétája.
Kilenc fantasztikus versenynap után véget ért Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye, az atlétikai világbajnokság. Rekordszámú, összesen 2100 sportoló versenyzett a magyar fővárosban. Rekord számban vettek részt a vb-n magyar atléták, akik közül sokan csúcsformában versenyeztek, így megdőlt 5 országos csúcs, Halász Bence pedig világbajnoki bronzérmes lett kalapácsvetésben.
Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített a döntés előkészítésében, különösen a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek és elnökének, hogy idén ránk bízták a legféltettebb kincsüket. Köszönet illeti továbbá a magyar szövetséget, a sportolókat, a sportvezetőket és a szurkolókat is”
– mondta dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, a világbajnokság kormánybiztosa.
.„Köszönettel tartozunk a kormánynak a támogatásért és a sportág királynőjének új otthonáért. Természetesen a szervezőcsapat fantasztikus munkája is kellett ehhez a világraszóló sikerhez, az önkéntesek helytállása, kitartása pedig mindvégig példamutató és dicséretre méltó volt. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek pedig köszönjük az együttműködést” – tette hozzá. „Külön szeretném kiemelni Schmidt Gábor helyettes államtitkár urat, aki híd volt a szervezőbizottság és a sportirányítás között. Vele közösen döntöttünk úgy, hogy Németh Balázst kérjük fel a szervezést végző cég élére, mert úgy éreztük, hogy neki is az első pillanattól annyira szívügye a vb, mint nekünk. Köszönjük az ő munkáját is. Az atlétikai vb előtt is kiemeltem, az egyik legfontosabb célunk az volt, hogy 𝐚 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐞𝐤 büszkék lehessenek erre a világbajnokságra. Szívből remélem, minél többen így éreznek, mert ez a vb Magyarország közös sikere és köszönet érte minden honfitársunknak” – zárta szavait dr. Schmidt Ádám.
A budapesti vb volt minden idők leglátogatottabb hazai sporteseménye. Összesen 404.088 jegy kelt el, a látogatók 60%-a Magyarországról, 40%-a külföldről érkezett, a stadion kihasználtsága a délelőttökkel együtt is átlagosan 90% felett volt, az esti döntők többsége pedig teltház előtt zajlott. A vb-re elérhető jegyek 95%-a gazdára talált, az átlagos jegyár 8000 Ft alatt volt.
Csodát és élményt ígértünk, olyanokat, amelyek világviszonylatban is egyedülállóak. Sok kockázatosnak tűnő döntésünk volt, de megérte kockáztatni: a vb minden álmunkat túlszárnyalta, jó volt szervezőnek lenni, jó volt magyarnak lenni ezen a 9 napon
– mondta Németh Balázs, a Budapest 2023 NZrt. vezérigazgatója.
Kilenc napig Magyarországra figyelt a világ: több mint 1 milliárd néző követte figyelemmel az atlétikai világverseny eseményeit, megelőzve ezzel a korábban legnépszerűbbnek számító 2017-es londoni vb-t. A vb kiemelkedő nézettséget hozott többek között Németországban, Franciaországban, Finnországban és még az Egyesült Királyságban is, ahol többen nézték a budapesti versenysorozatot, mint a londoni vb eseményeit.
Rekordszámú, több mint 1200 televíziós szakember több mint 45 tv társaságtól, valamint 75 ország több mint 850 újságírója és fotósa tudósított Budapestről, a vb-ről világszerte megjelent cikkek olvasottsága meghaladta a 28,5 milliárdot.
A nemzetközi atlétikai szövetség és a vb hivatalos weboldala is rekordot döntött a budapesti vb ideje alatt: napi egymillió látogatóval a magyar rendezésű vb túlszárnyalta a korábbi világbajnokságok látogatóinak számát, augusztus 19-27. között pedig a vb közösségi média felületei átlépték a 11 milliós álomhatárt.
Olyan innovációkat, új megoldásokat láttunk ez alatt a kilenc nap alatt, amelyeket soha korábban. Budapest az atlétikai világbajnokságok történetének világbajnok városa, Magyarország pedig egy olyan ország, amelynek hosszú távú, ambiciózus elképzelései vannak a sportról. A budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottságával közösen új mércét alkottunk a jövőbeni szabadtéri világbajnokságokhoz
– mondta Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke a vb utolsó napján rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón.
A budapesti vb az első a világbajnokságok történetében, amelyen a stadionon kívül történt az éremátadás. A Nemzeti Atlétikai Központ stadionparkjában felépített Medál Plázában ezrek ünnepelték a dobogós sportolókat, akik sztárokat megillető ovációt közepette vehették át az érmeiket. A Medál Pláza koncertekkel színesített, teltház előtt zajló eseményei mostantól etalonnak számítanak a jövő vb szervezői számára. A Nemzetközi Szövetség döntése értelmében minden világversenynek kötelező lesz követni a budapesti példát.
Világújdonságnak számított az is, hogy a versenyzők mellett az edzők is érmeket kaptak, ugyanazokat a bronz, ezüst és arany medálokat vehették át, mint sportolóik.
Különleges helyszínei voltak a vb-nek az Erzsébet téren és Nemzeti Atlétikai Központban felépített, fesztiválhangulatot idéző szurkolói zónák, ahol a vb ideje alatt összesen 200 ezren izgulták végig a versenyeket, és szórakoztak a kísérőprogramokon és próbálták ki az atlétikához kötődő aktivitásokat.
Budapest vb lázban égett: dacára a kora reggeli kezdésnek, tömegek mentek el megnézni az utcai versenyeket. A belváros legszebb turisztikai látványosságain keresztül haladó gyaloglás és maratonon útvonalon ezrek szurkoltak a sportolóknak.
A budapesti vb volt továbbá az első atlétikai vb, amely egy világverseny erejét a szabadidősport népszerűsítésére használta fel. A Hétköznapi hős program kedvezményes belépőt kínált a vb-re több mint 150 ezer sportos embernek, akik részt vettek az ország 37 tömegsport rendezvényeinek valamelyikén vagy teljesítették a program valamelyik egyéni kihívását.
A Sulihős program felhívására pedig több mint 400 iskolában szerveztek a vb kezdeményezésére atlétikai versenyeket, a nyerteseket azzal díjazva, hogy egytől egyig részt vehettek a vb egy-egy napján. Ők tízezren mindannyian ott voltak a vb.
Közel tízezren lehettek ott a világbajnokságon a jószolgálati program segítségével is. Olyanok, akinek erre a szervezők segítsége nélkül nem lett volna lehetőségük. Így láthatták az atlétikai vb csodáját az ukrajnai háború borzalmait, vagy a török földrengést elszenvedő gyerekek, magyarországi Covid-árvák és fogyatékossággal élők.