Április 17-től látható a hazai mozik műsorán a Csongor és Tünde, ami Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményét gondolta újra animációs filmként. Olyan klasszikusok mellett, mint a János vitéz felmerül a kérdés: melyek azok a magyar irodalmi művek, amelyek könyvben és filmen is feledhetetlennek bizonyultak?
Magyar értékeink nem csak írásban, de filmnek is rendkívül jól működnek. János vitéz, Lúdas Matyi és a többiek: találkozunk velük az iskolapadban kötelező olvasmányként, és megnézhetjük őket filmen is a magyar animációs legnagyobbjainak tolmácsolásában. Most egy új alkotás csatlakozott a veretes listához.
Az első egész estés magyar animációs mozifilm rögtön a magyar szépirodalom egyik remekművéből, az iskolai olvasmányai révén is mindenki számára ismert János vitézből készült el. Méghozzá abban a Pannónia Filmstúdióban, aminek ekkoriban kezdődött a világ animációs filmgyártásának élvonalában is jegyzett aranykora, és olyan alkotókkal, akik később külön-külön is a magyar rajzfilmkészítés meghatározó alakjaivá váltak. Jankovics Marcell rendezőként és társforgatókönyvíróként, Nepp József és Ternovszky Béla mozdulattervezőként, Richly Zsolt a színvilág kidolgozójaként vett részt a kor hazai szuperprodukciójának megszületésében.
A János Vitéz írója, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján debütált a nézők előtt, amire még a Beatles is hatott az alkotói szerint: 1968-ban mutatták be a Sárga tengeralattjáró című brit rajzfilmet, ami a híres együttes dalainak felvonultatása mellett forradalmat jelentett az animációival. A Sárga tengeralattjáró pop-art és szecesszió ihlette képi világához a János vitézben a magyar népművészet motívumkincse is társult. A Nemzet Színésze, Cserhalmi György adta a főhős Kukorica Jancsi hangját a filmben, Iluska pedig Nagy Anikó révén szólalt meg. Rajtuk kívül olyan színésznagyságok is közreműködtek szinkronhangként a filmben, mint Pártos Erzsi, Bárdy György, Körmendi János, Kútvölgyi Erzsébet, vagy Bessenyei Ferenc. Az első magyar animációs mozifilm elképesztően sikeres lett a nézők körében, a mozipénztáraknál több mint másfél millióan váltottak rá jegyet.
Fazekas Mihály verses elbeszélésből már készült egy 1950-es, élőszereplős film az animációs feldolgozás előtt is: minden idők első magyar színes mozija Soós Imre főszereplésével. A zsarnokoskodó Döbröginek a maga és a nép sérelmeit háromszorosan visszaadó furfangos parasztlegény története azonban adta magát egy rajzfilmes feldolgozásra is a mesés elemei és az alapműben is megjelenő vizuális ötletek révén, így a Lúdas Matyi lett az a magyar irodalmi klasszikus, amiből végül két magyar moziklasszikus is született.
Mint az a listánkból is kiderül, a magyar filmtörténelemben, és különösen a magyar animációs filmtörténelemben Jankovics Marcell számított az egyik leginkább elkötelezett alkotónak a magyar irodalom mozgóképes megelevenítésének terén. Tette ezt egyrészt kultúrmisszióként, így a műveket minél több emberhez eljuttatva, és az eredeti alkotás rajongójaként is. A magyar irodalom egyik legmonumentálisabb műve, a teljes emberi történelmen végig kalauzoló Az ember tragédiája megfilmesítésére egész pályája során készült Jankovics Marcell, és végül 23 évnyi munka után tudta befejezni a teljes alkotást, melyben az egyes fejezetek így nemcsak a történetükkel képviselnek egy-egy korszakot, de az animációs technikájukkal is.
A magyar irodalom egyik örökérvényű remekműve a magyar animáció valaha volt egyik legnagyobb mesterétől: Jankovics Marcell élete és életműve utolsó nagy alkotásában Arany János elbeszélő költeményét álmodta újra – eredetileg tévésorozatként, amiből aztán elkészült a moziváltozat is. A magyar animációs film legendás alkotója a rá jellemző egészen egyedi, többféle stílusból ötvözött, mégis egységes formanyelven mesélte el Arany János klasszikus elbeszélő költeményét. A film a humorban sem szűkölködik, az önálló életre kelő népművészeti motívumok pedig különösen emlékezetesek.
Vörösmarty Mihály drámai költeménye is a magyar irodalom olyan klasszikusa, mellyel mindannyian találkozunk legalább egyszer az iskolai tanulmányaink során. Meseszerűsége kiválóan alkalmassá teszi az animációs feldolgozásra, ami már a műfaj hazai legendája, Dargay Attila (Lúdas Matyi, Vuk, Szaffi) alkotói fantáziáját is megihlette. Ha ő maga már nem is készíthette el a Csongor és Tündét, a terveit felhasználva most új hazai mesefilm készült belőle, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.