Amellett, hogy a bor társasági élményt ad és a szórakozás remek kelléke, számos jótékony hatással bír a szervezetünkre.
Természetesen mértéktelenül fogyasztva a bor ugyanolyan egészségromboló, mint bármely alkoholtartalmú ital, de napi egy pohárral a minőségibb fajtából inkább az előnyünkre válhat, mint a hátrányunkra.
Kezdjük ott, hogy egy deciliter száraz vörösborban 65-68, a rozéban és a fehérborban 71-75 kalória van. A félédes-édes borok 80-120 kalória között mozognak, az extrém édes desszertborok akár a 200 kalóriát is elérhetik. Persze, amikor a bort élvezzük, tilos a kalóriákat számolgatni, de nem árt tisztában lenni vele, ha épp fogyni szeretnénk.
A rendszeres, de felelősségteljes és mérsékelt borfogyasztás – különösen a vörösboré – csökkenti a koleszterinszintet. A benne lévő polifenolok pozitív hatással vannak a hajszálerekre és az érfalakra, valamint megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását, és így a vérrögképződést. A polifenolok antioxidáns hatásúak, ezért a bor a szív- és érrendszeri betegségek mellett a rák és az Alzheimer-kór kialakulása ellen is hatásos lehet. Nem véletlen, hogy több orvos-kutató is ki meri jelenteni, hogy a rendszeres, de mértékletes (napi egy-két deciliter) borfogyasztás meghosszabbítja az életet.
Igaz, nem sok, de a borban található néhány fajta vitamin is. Leginkább az A-vitamin termelődéséért felelős karotin, nyomokban C-vitamin, illetve B1-, B2-, B3-, B12- és E-vitamint tartalmaz. A mikrotápanyagok közül leginkább kálium és magnézium, vas, cink és mangán fordul elő benne.
A kulcs azonban a fenolos anyagokban rejlik. A vörösborban található antocianin és a fehérborban nagy mértékben előforduló flavonoidok aszeptikus hatásúak, ezért mondják, hogy gátolja a rákos sejtek kialakulását.
A bor tiramint és szerotonint is tartalmaz: előbbi az örömérzetért, utóbbi a feszültségoldásért felelős. Érdekesség, hogy tanulmányok szerint a tokaji borokban a szőlő nemes rothadásáért, vagyis az aszúsodásért felelős botritis cynerea nevű gomba hatására különösen sok szerotonin képződik.