„Nem azon dolgozom, hogy így nézzek ki, hanem azon, hogy minél jobb úszó legyek” – mondja Jakabos Zsuzsanna, akinek ugyan jólesnek a szépségét dicsérő szavak, de kicsit furcsának tartja azokat.
Az ország egyik legsikeresebb úszónőjének hétköznapjait az edzések töltik ki, ha ideje engedi, szeret főzni, és ha bulizni nem is jár, de egy jó mozira kapható. Családról, tervekről is kérdeztük.
Kezdjük a gyors mérleggel: milyen formában van?
A kazanyi világbajnokság augusztus elején kezdődik, ezért keményen tart a felkészülés. Úgy érzem, az időszaknak megfelelő állapotban vagyok és Győrben minden adott, amire szükségem van. A napjaim edzésekkel telnek, reggel 6 órától délelőtt 10-ig, majd délután 4 órától este 7-ig. Az úszás mellett például futás, TRX, saját testsúlyos edzés teszi színesebbé, változatosabbá a programot. Nemrég tértem haza a római úszóversenyről, ahol 200 méter pillangón és 400 méter vegyesen második lettem, a 200 méter vegyest pedig sikerült megnyernem. Június végén Győrben rendezik az országos bajnokságot, ahol pontosan lemodellezzük a vb teljes programját, ez sokat segít abban, hogy kint ne legyen újdonság a lebonyolítási rend.
A jelenlegi versenyekről ugorjunk egy nagyot a jövőbe. Budapest pályázhat a 2024-es olimpiára. Az már a hatodik ötkarikás játéka lenne, mennyire motiválná a hazai rendezés?
Így még bele sem gondoltam ebbe… Rióra koncentrálok jelenleg, addig nincs megállás. Nagy álom az érem, a dobogó a cél a rendkívül szoros mezőnyben. Biztosan nagyszerű érzés lenne egy hazai rendezésű olimpián versenyezni. Attól függ, fejben hogy érzem majd. Ha tudok fejlődni, akkor sokáig szeretnék úszni. Nem tudom megmondani, meddig… De most egyáltalán nem érzem, hogy közel lenne a búcsú vagy kiégnék. Szívesen csinálom, a hajnali kelést és a napi hétórányi edzést nem is lehetne másként bírni, mint szívvel-lélekkel. A karrierem végét jelentené, ha nem örömmel tenném mindezt.
De van „B” terve?
A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolára járok levelező tagozatra, már a végén tartok, a szakdolgozat, záróvizsga van hátra. Mindig mást válaszolok a kérdésre, hogy mivel szeretnék foglalkozni, ha vége lesz az úszásnak. Azért, mert egyelőre tényleg nagyon távol áll tőlem, hogy ezen gondolkodjak.
Térjünk vissza Rióra, járt már ott korábban?
Még öt évvel ezelőtt, egy hétig voltam a városban. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy ott rendezik az olimpiát jövőre. Minél melegebb van egy versenyen, nekem annál jobb.
Mennyire megterhelő egy-egy utazás a versenyek között?
Fárasztó tud lenni, annak ellenére, hogy nagyon élvezem. Bár a versenyek előtt nincs időnk és lehetőségünk várost nézni, de utána igyekszem minél többet látni, és minél többet magamba szívni az adott hely kultúrájából. Azért most örülök, hogy a világbajnokságig, ami bő egy hónap, itthon leszek. Jó lesz végre nem bőröndből, hanem a saját szekrényemből öltözködni. (Nevet.)
Az otthon kényelme mellett mi jelenti még a kikapcsolódást Győrben?
Szeretek bemenni a belvárosba, tele van programokkal és biztosan elnyalok majd pár fagyit is. Bulizni nem járok, és nem is hiányzik, örülök, ha pihenhetek az ágyamban. A filmek, könyvek, zene jelentik a szórakozást, imádom a színházat, mozit.
Hány gombóc fagyi a megengedett?
Odafigyelek az étrendemre, de néha azért belefér a fagyi, imádom és nincs is értelme megvonni magamtól. Szerencsére – és persze a sok edzésnek hála –, olyan az alkatom, hogy megtehetem. De egyébként nem eszem sok finomított szénhidrátot és fehérjedús az étrendem. Főzni is szoktam magamra, ha időm engedi, kitalálok valami kreatívat, de egészségeset.
Mennyire érzékeli egy versenyen, a rajthoz készülődve, hogy a szépségét is csodálják?
A rajtkőnél mindenkit és mindent kizárok. Ott csak a pálya van, meg én, és arra koncentrálok, hogy mi történik majd a vízben. Jólesik egyébként, amiket mondanak vagy írnak rólam, de kicsit furcsa. Mert én ezért nem teszek semmit. Nem azon dolgozom, hogy így nézzek ki, hanem azon, hogy minél jobb úszó legyek. A szépség nagyon szubjektív, és annyi szép lány van a világon…
Nem először látni reklámarcként. A fotózásokat szereti?
Igen, azokat élvezem. A hétköznapokban én nem sminkelem magam, ilyenkor élvezem, hogy „átváltoztatnak” másvalaki bőrébe bújhatok, szerepet játszhatok. Amikor meglátom a végeredményt, olyan számomra, mintha nem is én lennék a képeken.
A modellkedés lehet egy „B” terv az úszás után?
Igen, el tudnám képzelni, de meglehet, hogy akkor már túl öreg leszek hozzá. (Nevet.)
Mi motiválja mindennap, amikor hajnalban csörög az ébresztő és várja az edzés?
Az érzés, hogy egyre jobb vagyok. Ha sikeresen végigviszek egy hetet, egyre jobb időkkel, az sokáig motivál, abból tudok építkezni. Mindig a hosszabb távú célokat veszem figyelembe és tudom, hogy a kemény munka meghozza az eredményt.
Soha nem volt olyan pont, amikor arra gondolt, hogy befejezi?
Talán 2007-ben megfogalmazódott bennem egy távoli gondolatként, amikor nem sikerült kijutnom a világbajnokságra. Az nagyon rosszul érintett, de annyi minden történt abban az évben, akkor érettségiztem… Aztán 2008-ban jött Peking, és akkor tudtam, hogy nem akarom feladni, a 4 × 200 méteres gyorsúszásban a váltó tagjaként elért 6. helyezés pedig végképp továbblendített a mélyponton. Rájöttem, hogy igazán nem gondoltam komolyan a befejezést.
A szülei is mindig támogatták az úton?
Maximálisan. Nagyrészt nekik köszönhető, hogy idővel tudatosan haladtam ezen a pályán. Sosem erőltették, hogy úszó legyek, de támogattak benne. Hajnalban keltek velem, apa még egy fél órával korábban is ébredt, hogy rántottát készítsen nekem. Egyébként a szüleim is sportoltak, mindketten atléták, egy ideig azt hitték, én is az leszek.
Hogyan jellemeznék Jakabos Zsuzsannát a barátai?
A vidám oldaláról szeretem megközelíteni a dolgokat, igyekszem mindenben megtalálni az örömet. Nem túl komolyan venni az életet. Ha kudarc ér, persze én is elbizonytalanodom, de olyankor felteszem a kérdést, hogy mi a baj? Mit tehetek azért, hogy továbblendüljek? Eddig még mindig megtaláltam a megoldást.
A saját családon gondolkodott már? Mennyire nehéz ilyen életmód mellett harmonikus kapcsolatot kialakítani?
Szeretnék majd gyerekeket, mindig úgy gondoltam, hogy fiatal anyuka leszek. (Nevet.) Jó lenne, de a közeljövőben biztosan nem látok rá esélyt. Személyfüggő, hogy élsportolóként ki hogyan alakítja a kapcsolatait, én nem hiszem, hogy hátrányban lennénk.
Érezte azt, hogy valamit elszalasztott az úszás miatt, vagy hiányozna az életéből?
Nem. Nem hiányzik semmi, inkább csak azt érzem, hogy mennyi mindent kaptam ennek a sportnak, ennek az életformának köszönhetően. Ha újrakezdhetném, ugyanígy tennék mindent.
A további tartalomból:
Család: Minden sikeres nő mögött egy szigorú anya áll?
Sztárkonyha: Lecsó Anna módra
Szépségtrükkök: Tippek sminkeléshez
Vágó Piros: Mindenkit foglalkoztat a luxus gondolata
Iszak Eszti: Kalandvágyó típus vagyok
Divat: Hódítsunk idén nyáron olívazöldben és marsalában!
Utazás: Mi ne kerüljön a bőröndbe nyaraláskor?
Dr. Fürst Ágnes: Tornateremben is gyógyít a fiatal doktornő
Párkapcsolat: Egy ágyban az örökséggel
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!