Megbecsülni is nehéz, hány ember képeivel élnek vissza nap mint nap. Sok áldozatnak sejtése sincs a jogsértésről, pedig a képlopás bűncselekménynek számít. Fotótolvajlásért ráadásul súlyos pénzbüntetés jár.
Se szeri, se száma, hány embert érint képmásának engedély nélküli felhasználása. Egy fiatal nő volt barátja fényképeit felhasználva készített Facebook-profilt az egykori szerelme nevével. Az álprofil alatt olyan dolgokat töltött fel, amelyekből sokan azt hihették, a férfi a saját neméhez vonzódik. A visszaélésre fény derült, az ügy végére a bíróság tett pontot. Ez a történet azonban csak a jéghegy csúcsa, ehhez hasonló rémsztorikkal Dunát lehetne rekeszteni. Ami még riasztóbbá teszi a jelenséget, hogy nagyon sokan még csak nem is sejtik, képtolvajlás áldozatai lettek.
Nem vagyunk elég körültekintőek
Már-már közhely, hogy amit az interneten megosztunk magunkról, az örökre ott is marad. Olykor pedig egy másik személy gondoskodik arról, hogy képeink ne vesszenek a feledés homályába.
Ha már úgy döntünk, hogy a közösségi oldalakon megosztjuk a rólunk készült fényképeket, akkor legalább arra ügyeljünk, hogy azok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.
– Használjuk az adatvédelmi beállításokat, szűrjük, hogy ismerőseink közül ki milyen fényképet láthat az oldalunkon – hangsúlyozza Forgács Mariann, a Be Social ügyvezetője. – Idegen embereket ne jelöljünk vissza, még akkor sem, ha vannak közös ismerőseink az illetővel – magyarázza a közösségimédia-szakértő.
Az is nagyban megkönnyíti a képtolvajok dolgát, hogy az emberek többsége nem elég tudatos internetfelhasználó. A fiatalok agyba-főbe osztják meg magukról a fényképeket bármiféle elővigyázatosság nélkül. Az idősebb generációnál az jelenti a problémát, hogy egyszerűen nem ért eléggé a közösségi oldalakhoz, éppen ezért az esetlegesen rá leselkedő veszélyekre sem tud kellőképpen felkészülni.
Bírósági ügy lehet a képlopásból
Ha felfedezzük, hogy engedély nélkül használja valaki a fényképeinket, akkor azt első körben jelezzük az internetes oldal kezelőinek. A portál adminisztrátorai legtöbbször gyors ellenőrzés után egész egyszerűen elérhetetlenné teszik a nem kívánt tartalmat, ám az is igaz, ahány internetes oldal, annyiféle szokás. Bizonyos közösségi oldalak még szankcionálják is a képtolvajlást, az elkövetőt akár törölhetik is az oldalról.
Ugyanakkor jó tudni, hogy jogi lépéseket is tehetünk, ha valaki engedély nélkül használja a fényképünket.
– A képmáshoz való jog személyiségi jog, ez pedig védelmet élvez. Márpedig ha valaki a rólunk készült fényképet az engedélyünk nélkül használja, jogsértést követ el – nyomatékosítja dr. Borbély Zoltán ügyvéd.
Pénzbüntetés járhat érte
Személyiségi jogaink megsértése esetén polgári peres eljárás során bíróságon vehetünk elégtételt. Ha bebizonyosodik, hogy valaki más a képünkkel visszaélt, a fotótolvajt sérelmi díj megfizetésére kötelezhetik.
Ha valakit hátrány ér – például egy nyilvánosságra hozott kép miatt nem kap meg egy állást, és ezt bizonyítani tudja, súlyosabb összeg is kiszabható a szivárogtatóra. A pénzbüntetés összege a sérelem mértékétől függ – hangsúlyozza dr. Borbély.
A jogász kitér arra is, hogy ha valaki más fényképével reklámoz valamit, és ezzel pénzt keres, akkor is megítélheti a bíróság a pénzbüntetést. A személyiségi jog megsértésének elévülési ideje öt év.
