<p>91 éves korában hunyt el a közelmúltban Gabriele Amorth exorcista pap, a Római Egyházmegye hivatalos ördögűzője. „Most megnyugodhat a gonosszal folytatott sok küzdelem után” – fogalmazott José Antonio Fortea spanyol teológus az atyára emlékezve.</p>
A világ leghíresebb ördögűzőjének tartották az olasz papot, akit 1985-ben neveztek ki a Római Egyházmegye hivatalos exorcistájának. „Sokszor beszéltem XVI. Benedekkel a sátánról és az ördögűzésről. Amikor 2000-ben új szertartáskönyvet dolgozott ki az ördög-űzőknek, háromszor is tanácskozott velem. Sajnos az egyházban nem mindenki hisz a sátán létezésében” – nyilatkozta egy alkalommal Amorth atya, de XVI. Benedek például hitt benne, amint elődei közül is többen.
Gabriele Amorth egy öt éve adott interjúban elmondta, egyre több fiatal kerül sátáni befolyás alá. A pap, aki az elmúlt évtizedek során több mint hetvenezer exorcizmust végzett, hangsúlyozta: a világnak tudnia kell, hogy a sátán létezik, és mindig a leggyengébb ponton támad. Amorth atya az ördögűzés során legtöbbször Jézus Krisztus nevét hívta segítségül, de szentek égi közbenjárásáért is gyakran fohászkodott. Elmondása szerint az utóbbi években egyikük – II. János Pál pápa – különösen hatékony közbenjárónak bizonyult. „Többször megkérdeztem a gonosz lelket, miért fél annyira II. János Páltól. Kétféle választ kaptam, mindkettő elég érdekes. Az egyik: »mert keresztülhúzta a számításaimat.« Úgy vélem, ez a kommunizmus bukására vonatkozik. A másik pedig: »mert annyi fiatalt ragadott ki a kezeim közül«. II. János Pál hatására ugyanis sok fiatal tért meg; sokan talán csak eltávolodtak az egyháztól, de II. János Pál miatt újra gyakorló hívők lettek.”
Az ördögűzés hallatán kegyetlen rítusok, súlyos mondatok és megannyi babona jut az átlagemberek eszébe, hiszen ilyesmit láttak a horrorfilmekben. Tényleg ilyen az eljárás? Amorth atya elmondása szerint nem olyan szörnyű az eljárás. – Amikor a megszállotthoz közelítünk, először mindig keresztet kell vetni. Utána megcsókoltatom a keresztet. Többnyire elkezdenek dühöngeni, ütni-zúzni, ilyenkor szükség van néhány erős emberre, aki megragadja és behurcolja, leülteti őket. A nagyobb démonűzéseket az egyik templomban szoktam végezni, ahol van egy kis ágy, arra fektetjük a beteget, és szorosan fogjuk a testét. Néhány esetben oda-adom a megszállott kezébe a feszületet, aztán a stólám egyik szalagját a vállára helyezem. Leülök én is. Mindig van a szék mellett egy-két ember. Készenlétben tartunk zsebkendőket, mert esetenként köpködnek, sokszor érdekes dolgokat köpnek ki. Elkezdem az ördögűző imádságokat skandálni – mesélte egy interjúban Amorth atya. – Ekkor párbeszédet kezdek a démonnal, amennyiben látom, hogy megjelenik, bár ez ritkán történik meg, mert leggyakrabban csak apró jelek árulkodnak a démon jelenlétéről, és ilyenkor nem lehet párbeszédet folytatni a démonnal. Az alanyok gyakran transzba esnek, hadonásznak, vagy a földre vetik magukat, én pedig ilyenkor tudok a démonhoz szólni. Elkezdem vallatni.
Amorth atya szerint csak a démonűzés szempontjából fontos kérdéseket szabad feltenni. „Hogy hívnak?” – ez fontos, mert a démonnak fel kell fednie magát. Persze ő mindent megtesz azért, hogy rejtve maradjon. Néha betegségeket szimulál, erre van példa az evangéliumban is: egy fiatalember esetében a démon epilepsziát szimulált. Vajon mik a jelei az ördögi megszállottságnak? A néhai atya pár éve az Astronet portálnak mondta el, hogy a jelek öt területen szoktak megmutatkozni.
Az egészség területe. Legáltalánosabban fejfájás vagy gyomorfájás lép fel, de lehet rákos daganat is. A kereszt jelét rajzolja a pap rájuk és meghinti szenteltvízzel, vagy betakarja a papi stólával. Az ördögűzés után nemegyszer diagnosztizált rákos daganatok tűnnek el a semmiben.
Az érzelmek területe. A gonosz lélek leküzdhetetlen feszültségeket képes létrehozni olyan emberek között, akik nagyon szeretik egymást. Tönkretehet házasságokat, barátságokat, őrjöngő veszekedéseket szíthat családokban – az okok pedig minden esetben jelentéktelenek.
Az üzleti élet területe. Van, aki nem talál munkát, vagy ha talál, könnyedén otthagyja. Vannak családok, akik gyors nyomorba hulltak emberileg megmagyarázható ok nélkül. Sikeres üzletemberek, akik egyszerre elkezdenek üzleti szarvashibákat ejteni. Persze mindenütt hiányoznak az ésszerű okok.
Az életkedv területe. A testi bajok, az érzelmi elszigeteltség, a gazdasági csőd pesszimizmust szül.
A halál utáni vágyakozás. A gonosz lélek végső célja a kétségbeesett ember öngyilkossága. Ám ha valaki az egyház védelme alá helyezi magát akár egyetlen ima erejéig, akkor ez az ötödik lépcsőfok ki van zárva. Zaklathatja az ördög, de nem követ el öngyilkosságot a lélek.
Gabriele Amorth atya két könyvet is írt az ördögűzésről. Ezekben olvasható: „Jézus gyakran beszélt a sátánról, az ördög feletti hatalmáról, hogy ki kell űzni őket. Ő azt mondta, imával és böjttel lehet szembeszállni velük.
Ateista és ezoterikus korunk hajlik rá, hogy – jóllehet, nem tagadja a sátán és a többi lázadó angyal létezését –, mégis félvállról vegye a bukott angyalok negatív, életellenes befolyását. Manapság a kétely szinte kötelező, és a bölcsesség bizonyítékának számít. Bolondnak tartjuk azokat, akik nem kizárólag természetes okokat látnak a minket körülvevő paranormális jelenségek mögött. Nagyon kevés az olyan szakember, aki komolyan szem előtt tartja bizonyos jelenségek eredetének keresésekor külső, értelmes és testetlen hatalmak lehetőségét.
Ám az ördögűző pap számára hétköznapi valóság megszállottakban látni manifesztálódni a bukott angyalokat. Ha valaki ördögtől megszállott, akkor a papi rituálé megkezdésekor majdnem mindig kifordul a szeme és a szemfehérjét látjuk csak.”
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!