A téli nyirkos, megfázásos időben sokan alkalmazzák az ősi gyógymódot, az inhalálást, és egyre ismertebbé és divatosabbá válnak az aromaterápiák, vagyis az illatokkal történő kezelések is.
Az illatok szerepe
Tapasztalatból tudjuk, hogy a különböző illatok nagyon fontos szerepet játszanak közérzetünk alakulásában, befolyásolják lelkiállapotunkat. Teljesen más, jobb a hangulatunk egy friss illatú szobában, mint egy áporodott levegőjű teremben, még akkor is, ha az az illat mesterségesen előállított. És ilyenkor, a szürke, hideg télben már nagyon vágyunk a melegebb, napos évszakra, amikor szinte harapni lehet a virágzó fák, vagyis a tavasz illatát. Elődeink is felismerték, hogy a különböző fűszer- vagy gyógynövények illata hat a testre és a lélekre is.
Gyógyító levendula
Dokumentumok tanúsítják, hogy Kleopátra egyiptomi uralkodónő többféle olajat is adott a fürdővizéhez, hogy szépségét megőrizze. A szépségápolás mellett illóolajokat használtak és használnak manapság is az akupunktúrához, a masszázsokhoz és inhaláláshoz is.
Az 1900-as évek elején egy francia vegyész, René-Maurice Gattefossé alkotta meg az aromaterápia kifejezést. Egy kísérletben megégette a kezét, majd levendulaolajba mártotta: a seb hegesedés és maradandó nyomok nélkül gyógyult. Ez az eset jelként szolgált, és elkezdte vizsgálni az illóolajok terápiás felhasználását.
Bőrön keresztül is hat
Az illatok különböző folyamatok elindítására képesek a szervezetünkben, például az illatmolekulák a szaglószerveinken keresztül agyi folyamatokat indítana el, továbbá hormonkiválasztást is generálhatnak a hipotalamuszban, ezáltal többek között fájdalomcsillapító hatást, jó közérzetet, boldogságérzetet képesek létrehozni. Az illatanyagok a bőrön keresztül is fel tudnak szívódni, így egyből a véráramba jutva fejtik ki hatásukat. Egyes fajták pedig helyileg alkalmazva bőrproblémákra is jó hatással vannak.
Gyógynövények hatása
Aromaterápiában többnyire azoknak a növényeknek az illatanyagát használják, amelyek gyógynövényként is ismertek, de egyes fákból és cserjékből is kivonhatók.
Az egykor vidéken élő „füves emberek” nem voltak képesek az illóolajok kivonására, ám a füvek, illatok hatását ismerték, és főzetként vagy inhalálásra felhasználták.
Lemosás, párologtatás
Az aromaterápia történhet például párologtatással, ennek pszichés-lelki hatást tulajdonítanak, és a légteret is fertőtleníti. Inhalációval a légúti betegségek, nyákoldás ellen küzdhet, bedörzsöléssel érzéstelenítő és fájdalomcsillapító hatást érhet el, de előidézhet helyi vérbőséget, valamint a mellkasra vagy a hátra kenve köhögéscsillapító és köptető hatást is. Lemosást és borogatást elsősorban bőrelváltozások, sebek kezelésére használnak. Terápiát kiegészítő módszer lehet az illóolajos fürdő.
Az aromaterápia használható például izomlazításra, légzéskönnyítésére, gyulladás- és fájdalomcsökkentésre, méregtelenítésre, vízhajtásra, levertség ellensúlyozására, helyi bedörzsöléskor bőrbetegségekre.
Ánizs: meleg, fűszeres, édeskés illat, jókedvre derít és egyensúlyban tart.
Babér: erős, fűszeres illat, serkentő hatású.
Borsmenta: mentolos illat, felfrissít.
Cédrusfa: balzsamos illat, nyugtató.
Citrusfélék: frissítő, hangulatjavító.
Erdei fenyő: édeskés, lágy illat, segíti az összpontosítást.
Eukaliptusz: megfázás és láz enyhítésére, gyulladásellenes és antibakteriális hatású. Légúti betegségeknél csillapítja a köhögést, nyákoldó.
Kakukkfű: intenzív illat, élénkít.
Kömény: édeskés, fűszeres illat, melegítő hatású.
Levendula: pihentet, nyugtat és ellazít.
Rozmaring: erősítő, frissítő hatású.
Az aromaterápia egyszerűsítve illattal való kezelést jelent, amit kiegészítő gyógymódként használnak. Vannak, akik alternatív gyógyításként alkalmazzák, de fontos tudni, hogy nincs meggyőző bizonyítéka annak, hogy az aromaterápia alkalmas lenne bármilyen betegség megelőzésére vagy gyógyítására. Az viszont tény, hogy a beteg általános közérzetének javítására képes lehet ez a terápia, és ez már fél gyógyulás.