A 13-a sokak felfogásában balszerencsét hozó nap akkor is, ha nem péntekre esik. A hazai katolikus naptárban mégis ekkor jegyeznek egy jelentős ünnepet: november 13-a a magyar szentek és boldogok napja, egyes vélemények szerint ez a magyar mindenszentek ünnepe.
Forrás: MTI
A november elsejei „általános” mindenszentek ünnepe után november 13-án mindazokra emlékezünk, akik a katolikus hit szerint „hősies fokon gyakorolták a keresztény erényeket”. A magyar szentek és boldogok között vannak hétköznapi emberek és ismeretlen hősök is. A meghatározás szerint közös bennük, hogy „magyar földből sarjadtak, vagy idegenből érkezve magyar földön teljesedett ki életművük”.
Boldogok, szentek
A boldoggá, illetve szentté avatás részletes rendjét VIII. Orbán pápa (1623–1644) határozta meg, és minimális változtatásokkal máig érvényes. A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a római katolikus egyházban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve a boldogok seregébe. A boldoggá avatás mindig megelőzi a szentté avatást, a boldoggá avatott személyt az egyház hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit még nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek neki, viszont kápolnát vagy harangot igen. A szentté avatás tehát magasabb szintű: a boldoggá avatás során az egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a kanonizálás során pedig az egyház hivatalosan tisztelni kezdi az illetőt.
Már a kereszténység történetének kezdetén tisztelet övezte azokat, akik a legközelebb álltak Jézushoz: édesanyját, Szűz Máriát, nevelőapját, Szent Józsefet, másod-unokatestvérét, Keresztelő Jánost és az apostolokat.
Ez is érdekelheti
Kötényes jótevő
Az egyik legismertebb magyar szent, az Erzsébet-utalványon is látható Szent Erzsébet 1207-ben született, öt gyermek közül harmadikként. 1213-ban meghalt az édesanyja – a Katona József Bánk bán című drámájából ismert Gertrúd királyné –, ezután sokáig rémálmai voltak, és csak évekkel később tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét. Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott, éjjelente gyakran virrasztott.
Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Erzsébet igyekezett enyhíteni az éhínségek, járványok okozta szenvedéseket, élelemmel látta el a szegényeket, leprás betegeket fürdetett. 1231-ben halt meg, IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Árpád-házi Szent Erzsébetet általában rózsákkal a kötényében vagy a kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz a kosarában, Erzsébet, tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat – és valóban rózsák voltak a kosarában.
Isten csodát tett, mert nem akarta, hogy a szent aszszonyt hazugságon érjék. Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.
A szegények orvosa
Egy ősrégi magyar főnemesi család sarja a Dunakilitiben 1870-ben született Batthyány-Strattmann László.
Az orvosegyetem befejezése után magánkórházat nyitott Köpcsényben, és orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett. 1915-ben gróf Batthyány László a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett, és családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos a nincstelen betegeket ingyen gyógyította, ezért a „szegények orvosaként” vált ismertté.
A doktornál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg, majd 14 havi betegség után 1931-ben hunyt el. Nem csak szülőfalujában, Dunakilitin él ma is elevenen a boldog doktor tisztelete: a Magyar Köztársaság kormánya 1999-ben megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal.
Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárása 1944-ben kezdődött, majd II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá.
Magyarországi avatás
Az 1899-ben Kassán született Boldog Salkaházi Sára apácanővér közel száz zsidó megmentője volt a nyilas rémuralom idején.
2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István-bazilika előtti téren avatták boldoggá, tízezres tömeg előtt. Ez volt az első, Magyarországon celebrált boldoggá, illetve szentté avatás 1083 óta.
